Uniós szigorról beszélt Wolfgang Schäuble

Wolfgang Schäuble német pénzügyér Budapesten járt, a Corvinus Egyetem díszdoktori címének átvétele alkalmából Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és kelet-európai gazdaságpolitikusokkal beszélgetett az egyetemen.

Schäuble az Index tudósítása szerint határozottan kiállt a központosított uniós gazdaságpolitika mellett. A német politikus szerint csak az egyesülés folytatása jöhet szóba Európa számára, és ezért a célért Németország mindent megtesz majd. A tagállami költségvetések közös felügyelete elkerülhetetlen, de ha kell, akkor kevesebb tagállammal fognak szorosabban együttműködni. Schäuble szerint el kell érni, hogy Brüsszel még hatályba lépésük előtt visszadobhassa a fenntarthatatlannak ítélt költségvetéseket. „Ha egyedül akarunk mindenben dönteni, akkor ne Európában gondolkozzunk” – idézi a német minisztert az Index. Schäuble a világhelyzet kapcsán 1911-et emlegette, amikor Európa minden korábbinál optimistábbnak és erősebbnek tűnt, mégis, nem sokkal később kitört a 20. századot meghatározó világháború. A miniszter szerint a béke záloga az európai együttműködés, és egyedül egyik európai ország sem elég erős a globális versenyben való érdekérvényesítéshez.

Matolcsy György szerint Európa lassú tempóban, akár 2020-ig elhúzódva, de meg fogja oldani a válságot. Magyarország támogatja, hogy az eurózónán belül akár egy összetartóbb közösség is létrejöhessen. Matolcsy úgy véli: Európának növekedési tervre van szüksége. A miniszter szerint munkahelyteremtésre és a foglalkoztatottság növelésére, valamint Dél- és Kelet-Európa újraiparosítására van szükség. Matolcsy ugyanakkor felvetette, hogy Magyarországot úgy érték brüsszeli kritikák, hogy hazánk egyike annak a hét tagállamnak, ahol 2012-ben betartják a maastrichti hiánycélt, és ahol az államadósság is csökkenni fog. Matolcsy György szerint ez azt mutatja, hogy Brüsszelben kettős mércével mérnek. A maastrichti szerződést a magyar miniszter úgy módosítaná, hogy a tagállamoknak különböző feltételeknek kelljen megfelelni válság avagy „boldog idők” esetén.

Szerdán később Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozott a német pénzügyminiszter: „Magyarország figyelemreméltó reformokat indított útjára, és Németország támogatni fogja ezek végrehajtását” – mondta Wolfgang Schäuble a Parlamentben. A német politikus támogatást kért Magyarországtól Németország uniós politikájához. A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban Schäuble úgy fogalmazott: ahogyan Magyarország sikerei ismertté válnak, az azokat övező európai viták is elcsitulnak.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal a német állásponttal, amely szerint az államadósságot annak kell visszafizetnie, aki felhalmozta. Orbán kérte, hogy Németország továbbra is támogatással és jóindulattal figyelje Magyarország szerkezeti reformjainak alakulását. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Európa döntő hét előtt áll, azt várják az európai vezetőktől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú évekre eldöntik Európa sorsát. A miniszterelnök elmondta: Magyarország sajátos utat járt be, a kormányváltáskor 2010-ben súlyos helyzetben volt, nagy volt az államadósság, és a költségvetési hiány mértéke, amelynek a leküzdését nem lehetett a szokványos eszközökkel megvalósítani.