Felelősöket keres az ÁSZ a fejlesztések ügyében

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az oktatási infrastruktúrafejlesztési program előkészítésének hiányosságai miatt. A számvevőszék javasolta továbbá, hogy a miniszter gondoskodjon az állami felsőoktatási intézmények kapacitási kihasználtságának a felméréséről, hozzon intézkedéseket a felsőoktatási infrastruktúra közép- és hosszú távú hasznosítása érdekében, és gondoskodjon arról, hogy PPP-konstrukcióban ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.

Az ÁSZ indítványozta továbbá, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzeti erőforrás miniszter egymással együttműködve alakítsa ki a PPP-projektek támogatásához kapcsolódó követelményrendszert. Emellett az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a felelősség megállapítására vonatkozóan tegyenek intézkedéseket a közszféra számára kedvezőtlen döntések ügyében.

A felsőoktatás oktatási infrastruktúrafejlesztési programjának ÁSZ-ellenőrzése kiterjedt a köz- és a magánszféra együttműködésében - PPP-konstrukcióban - megvalósult fejlesztések indokoltságának, megalapozottságának, megvalósításának, továbbá a létesítmények üzemeltetésének értékelésére. A teljesítmény ellenőrzés a felsőoktatási intézmények szakmai felügyeletét végző Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, a PPP-projektek felügyeletét 2010-től ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, továbbá tizennégy intézmény húsz projektjét érintette.

Az összegzés szerint az oktatási infrastruktúra bérleti díjához történő hozzájárulás 2006 és 2010 között 14,9 milliárd forinttal terhelte az oktatásért felelős minisztérium költségvetését. A húszéves futamidejű program várhatóan további 96,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást jelent. Az ÁSZ kitért arra: a díjfizetés 50 százalékos átvállalásáról szóló támogatási megállapodások megkötésénél az oktatásért felelős minisztérium nem érvényesítette azt a követelményt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló szolgáltatásvásárlás gazdaságosabb legyen az állami beruházásnál és üzemeltetésnél. Két intézménynél annak ellenére indították el a projekteket, hogy az előzetes számítások a hagyományos állami beruházás előnyét igazolták.

A számvevőszék megállapítása szerint a fejlesztések nagyságrendje, összetétele, területi eloszlása nem az intézmények kapacitásigényének előzetes ágazati szintű meghatározására, összehangolására épült. A program teljes futamidejére sem intézményi, sem ágazati szinten nem készítettek - munkaerő-piaci igényfelmérésre alapozott - létszámbecslést, emiatt a program megfelelő ágazati és intézményi szintű megalapozottsága hiányában hosszú távon nem biztosított a létrehozott kapacitások kihasználtsága, bizonytalan a projektek finanszírozhatósága.