Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

Szabó Máté azt kéri az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy semmisítse meg az „életvitelszerű közterületen való lakhatás” tilalmáról szóló szabályozásokat. Az ombudsman azután fordult a testülethez, hogy mind a Belügyminisztérium, mind a Fővárosi közgyűlés elutasította azt a kérést, hogy a kifogásolt rendelkezéseket módosítsa.

A Fővárosi Közgyűlés májusban rendeletet hozott arról, hogy szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja. Ezeket követően a szabálysértési törvény decembertől hatályos módosítása értelmében az úgynevezett életvitelszerű közterületen való lakhatás tilalmának ismételt megszegése már szabadság-elvonással (elzárással) vagy 150.000 forintos pénzbírsággal sújtható.

Az ombudsman közleményében kiemeli, hogy már júliusban is megállapította, hogy az önkormányzatoknak adott indokolatlanul tág felhatalmazás a „rendeltetésszerű” közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására „nem felel meg a jogállami követelményeknek”. Az e felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot szankcionáló fővárosi rendelet pedig „sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát”. Az ombudsman megállapítása szerint „a diszkriminatív, célzottan a hajléktalanok ellen irányuló szankciók jogi szempontból is értelmetlenek és elfogadhatatlanok, az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára a folyamatos jogi fenyegetettség légkörét teremtik meg”. A hajléktalanság, mint élethelyzet önmagában vett kriminalizálása eleve összeegyeztethetetlen az érintettek alapvető jogaival és a jogállami büntetőjog normáival.