Abortusz az Alkotmányban?

Egyebek mellett az abortusz újraszabályozása, a halál előtti és utáni emberi jogok kinyilvánítása, a fogyatékosokkal kapcsolatos kötelezettségek rögzítése, a testi és lelki egészséghez való alapjogok csorbítatlansága is szerepel abban a tíz pontos ajánlásban, amely a kormány tanácsadó testülete, a Nemzeti Egészségügyi Tanácsa készített az új Alkotmányhoz. A testület alelnöke, dr. Gara Imre a Népszabadságnak azt mondta: az 1949-ben készült alaptörvény egészségügyet érintő passzusai pontosításra, frissítésre szorulnak, mert az azóta nagyon sok olyan változás zajlott le, amelyet követnie kell az új alaptörvénynek is.

Mint mondta: többek közt máig nem rendezett megnyugtató módon az abortusz szabályozása, mert nem sikerült feloldani az anya önrendelkezési és a magzat élethez való joga közti ellentmondást. Az alelnök szerint legalább ennyire fontos a betegjogokkal kapcsolatos új alapelvek, iránymutatás rögzítése is, és véleménye szerint a gyermekjogok egészségügyi vetületét sem hangsúlyozza kellően a jelenlegi alaptörvény.

Példaként említette, ha a szülő azzal veszélyezteti a gyermeke testi-lelki egészségét, hogy elutasítja a kötelezően előírt védőoltások beadását. A gyermekeket egyértelmű alkotmányos védelemnek kell megilletnie. Gara Imre szerint hasonlóan megerősítést igényel a méltó elmúláshoz való jog. A haldoklás alatti és azt követően a testet megillető tisztelet deklarálása.