Miért kellene barátkoznunk?

„Ez egy gyönyörű barátság újabb fejezete: az MSZP előbb arra biztatott, hogy senki ne szavazzon az LMP-re, majd megpróbálták visszalépésre bírni őket, végül most itt ez a hirdetés. Lehet bármilyen normális kapcsolat ezek után a két párt között?

Miért kellene, hogy barátkozzunk? Mi soha semmilyen szervezeti együttműködést nem kezdeményeztünk az LMP-vel. Az LMP, és általában a kis pártok bejutása több hónapig kétséges volt a felmérések szerint, és mi valóban arra biztattunk, hogy a választók gondolják meg ebben a helyzetben: nem veszik-e el úgy a szavazatuk, mint ahogy az MDF esetében sajnos be is következett. Budapesten ez 4,7 százalék elveszett szavazatot jelentett. Ahogy senki, ma még mi sem látjuk, az LMP sokféle rétegből összeálló programjából melyik fog dominálni. Egy dolgot tudunk: az LMP-s szavazók nyílván nem a Fidesz teljhatalmában érdekeltek. Minket sem szeretnek, de mi már elvesztettük a kormányzás lehetőségét. Most arról van szó, mekkora mozgástere van az ellenzéki kontrollnak. Az LMP szavazóihoz szólunk: gondolják meg, látnak-e akár hajszálnyi esélyt a kétharmad megakadályozására, és ha igen, akarnak-e tenni érte. Ennyi. (...)

Visszatérve az ellenzéki léthez: ki az első számú ellenfél, a fasisztának minősített Jobbik, vagy a Fidesz? Hol lesz mozgástere az MSZP-nek, amikor népszerű, de a kétharmados többség birtokában ellenzéki egyeztetés nélkül dönthet a Fidesz például a parlamenti vagy az önkormányzati képviselők számának csökkentéséről?

Az MSZP nem a rossz, hanem a jó kormányzásban érdekelt, erőt ahhoz akar, hogy ezt, ha kell, kikényszerítse. Egy vezérfonal van: mi van a javaslatban, nem pedig az, hogy ki írta alá. Nyilván teszünk saját javaslatokat is. Más kérdés, hogy 2/3-os többséggel a bizottságokban azt is el lehet érni, hogy a kormányon kívül senkinek az indítványa még csak parlamenti vitára se kerülhessen. Ha a parlamenti és önkormányzati testületi létszámcsökkentések úgy történnek, hogy nem teszik aránytalanabbá vagy antidemokratikusabbá a rendszert, akkor nincs semmi bajunk ezzel. Azzal viszont már van bajunk, ha - miként azt egyes nyilatkozatokban mondják, és én meg nem mondom, mikor melyik nyilatkozat érvényes - a közvetlen polgármesterválasztást akarják megszüntetni. (...)

Olyannyira nem monodrámának tűnik, hogy a baloldalon megjelent olyan párt, amelyik az újdonság varázsát is kihasználva jelenít meg az MSZP számára is fontos ügyeket. Nem tartanak attól, hogy az LMP miatt kétfrontos harcra kényszerülnek?

Nem. Az LMP kétségtelenül a demokratikus térfélen van, de hogy a baloldalin-e, azt szerintem még nehezen lehet megmondani. Mondanivalójukban sok minden népszerű egy baloldali ember számára is, de pl. a válságkezelés mikéntjében már vannak különbségek. Én például nem gondolom, hogy a minimálbér megadóztatása az baloldali gondolat lenne. Az LMP majd nyilván kiküzdi magából, hogy bal- vagy jobboldali párt-e. Hogy az LMP szavazót vinne el tőlünk, azon meg nem aggódom. Most az a lényeg, hogy a demokratikus kontrollt, ellensúlyt akaró szavazótábor minél nagyobb legyen. Most vasárnap, és később is. Ha ők ebben meg tudnak szólítani olyan csoportokat, amelyeket mi nem tudunk, és közben szigorú kritikusaink is, akkor azt mondom: hajrá LMP! Nem félek attól, hogy olyan pártból rajtunk lesz még egy, amelynek egyszerre van baloldali és modernizációs mondanivalója; ez a pálya a miénk.”