Az első forgatókönyv a szűken vett önkormányzati rendszer racionalizálását jelenti, ami nagyrészt a bürokrácia lefaragását takarja. Ebben az esetben csökkenne a képviselők és az önkormányzatok száma is, amivel 20-30 milliárdos megtakarítást lehetne elérni. Ez látványos, de az állami kiadások szempontjából sovány eredményt jelentene.
A legutóbb a Népszabadságban kiszivárgott elképzelések szerint a májusban megalakuló Fidesz-kormány az összes államigazgatási feladatot elvonná az önkormányzatoktól, megerősítené a megyéket, így a központi feladatok területi szintre kerülnének. A közigazgatási feladatok átfogó racionalizálása - minisztériumok számának csökkentése, háttérintézmények tömeges megszüntetése kiegészülve az önkormányzati rendszer alapos átszabásával - százmilliárdos vagy nagyobb arányú megtakarítást is eredményezhetne. Kérdés, hogy ebben az esetben mi történne a szétaprózott, kusza rendszerben működő egészségüggyel és az oktatással.
A harmadik forgatókönyv szerint az átalakítások ez utóbbi területeket is érintenék, ezekben az alrendszerekben is megkezdődne a központosítás hosszú és minden bizonnyal rengeteg konfliktussal terhelt folyamata, melynek végén a 150-200 milliárdos államháztartási megtakarítás is elérhető lenne.