Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A mai naptól vezetik be a fém kétszáz forintost, réz-cink-nikkel ötvözet adja az alapanyagot.
Mától használhatjuk a legújabb magyar pénzt. A 200 forintos érme, aminek a bevezetéséről tavaly döntött az MNB, november 15-én váltja fel végleg a papír kétszázasokat, vagyis azokat még öt hónapig lehet használni. Ez az első érménk, amit kétszer vezettek be, a kilencvenes években hat évet élt, várhatóan most sem fog többet. A legöregebb pénzünk az ötforintos fémpénz: azt 1946 óta használjuk, míg az akkori érmék közül már egyik sincs forgalomban, az akkori bankjegyeknek pedig mindegyikét fémpénzre cseréltük.
Külső sárga gyűrűje a réz, a cink és a nikkel ötvözete 75:21:4 arányban – mint az öt- és a húszforintosé –, ezüstszínű belső magja háromnegyed rész réz, negyedrészt nikkel, mint a tíz- és az ötvenforintos. Átmérője 28,3 milliméter, vagyis csaknem három centi, vastagsága két milliméter, súlya kilenc gramm, pereme a látáskorlátozottakat segítő megkülönböztető recézést kapott. Hátlapján a Lánchíd van [1] – amivel megszakad az érmesorozat eddigi címer-virág-madár-címer-virág-madár-címer rendjét –, előlapján az értékjelzés: 200 forint.
Mától használhatjuk a kétszázast (Index)