Mi lesz veled, Görögország?

Fogyjon már el a pénzük! Minden hónap végére fogy el..

"-Jön a farkas!-Jön a farkas!" Legközelebb akkor kellene a görögökről írni, ha tényleg megérkezik a farkas.

Már évek óta ezzel riogatnak az újságírók, aztán mégsem fogyott el a görögök pénze.

És tessék, ezt nem én mondtam, de hajaz arra amit én vázolgattam.: Bizonyára nem csak a szabad-, hanem akármelyik kőműves számára nyilvánvaló, hogy ha egy régi épület helyére valami újat akar építeni, akkor az építkezést meg kell, hogy előzze a bontás, a régi ingatlan lerombolása. Miután a régi roskadozó, szerkezetileg meggyengült házat az alvállalkozó porig rombolta, kezdetét veheti az építkezés. Egyszerű történet, de hogy néz ki ez abban az esetben, ha nem a "Kovács Ép. Kft." hétköznapjaira fókuszálunk, hanem szabadkőműves társaikra, például az "Ordo ab Chao" Bt., a Jezsuita Rt., és a Szuverén Málta Lovagrend Kft., illetve partnereik új világrend építőipari vállalkozásaira. (Ordo ab Chao - skót rítus 33.) Ezek a kőművesek nem (csak) házakat, irodaépületeket és bevásárlóközpontokat építenek, hanem komplett társadalmi-, politikai-, és gazdasági rendszereket. Teszik mindezt királyok, pápák és lovagjaik, bankárok, iparmágnások, elnökök és az ő embereik bonyolult hálózatának segítségével. Természetesen mikor ez a "cég" építkezésre szánja el magát, azt nem úgy vesszük észre, hogy az egyik héten eltűnik a régi, omladozó ház a Petőfi utcából, a következőben pedig már egy új épül a helyére. Egy teljesen új világrend felépítésének kivitelezése, némileg tovább tart és nagyobb felforgással (zajjal) is jár. A bontással járó porfelhő pedig nem biztos, hogy csak úgy elterül az utcán, nem kizárt, hogy "gomba alakot" ölt. Emlékezzünk csak az I. és II. világháborúra, és őket követő új, XX. századi, IMF-el, Világbankkal, NATO-val, ENSZ-el, EU-val, WHO-val színezett világrendre! A két alapos, szinte az egész bolygóra kiterjedő "bontás" után, akár egy atombomba robbant be az 1900-as évek derekán az új, globális kormányzást idéző, illetve azt előkészítő világrend, a világbékét szolgáló világszervezeteivel. Viszont az I. világháború kitörése óta eltelt már száz, a II. világháború lezárása óta pedig közel hetven év. Ami akkor, az akkori társadalmak számára megoldásnak tűnhetett -például az arany alapú helyett, az adósság alapú pénzrendszer alkalmazása-, arról mára egyértelműen kiderült, hogy sokkal nagyobb bajok forrása igazából. Persze a "tervezőket" nyilván jobban motiválta a saját hatalmuk megerősítése, illetve kiterjesztése, mintsem az átlagember problémáinak orvosolása. Rájuk csak a frontvonalon, vagy az utcai barikádokon, mint élő homokzsák van szükség. Nekik jut a piszkos munka, a bontás. Akár szimbolikusan leverhetik régi lánciakat, hogy helyébe újat kaphassanak, amit azután tudatlanságukból és naivitásukból adódóan büszkén és boldogan viselhetnek újabb ötven-, hatvan-, vagy akár száz évig is, míg az is el nem kopik. (Ha csak nem valami új, időtálló anyagból készül majd ez alkalommal...) Az ilyesfajta bontási munkálatoknál kifejezetten előnyös, ha a "munkatárs" nem képes rendszer szinten gondolkozni, egyáltalán nincsenek önálló gondolatai, csupán reagálni képes. A fanatizmus, az erőszakra való hajlam külön előny. Az ilyen, és a menthetetlen idealista típusok reakcióit kénye-kedve szerint manipulálja a háttérhatalmi hálózat. A manipuláció és a vele járó felforgatás eszközeinek tárháza pedig úgy tűnik kimeríthetetlen. Felhasználhatóak hozzá a politikai pártok -kormánypárti, vagy ellenzéki szerepben-, civil(nek hazudott) szervezetek, diák szervezetek, futballhuligánok, különböző militarista szervezetek, internetes csoportok/mozgalmak stb. Lényeg, hogy feszültséget, "krízist" generáljanak, mert "a krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, mely fenyegetettség, kilátástalanság és elveszettség érzését okozza, magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változást is, fordulópontot jelent az egyén számára, mely tovább terheli problémamegoldó kapacitását, elégtelenség érzését okozza." Továbbá "a krízisben lévő egyén az adott problémára, azon belül is egy-egy apró részletre fókuszál, sokat tud helyzetéről, azonban ismereteit képtelen strukturálni, keresi a megoldást, de elgyötört, szorongó, érzelmeit nehezen kontrollálja, impulzív. A tájékozódó megnyilvánulások, attitűdök megszokott rendszere felborul, megszűnik az egyén önmagára vonatkozó jövőképe. Munkavégzése alacsony hatásfokú, a mindennapos rutintevékenységek is nehézkessé válnak, regressziót tükrözhetnek. A krízisben lévő kapcsolatrendszere megváltozik. Az egyén fokozottan befolyásolhatóvá válik(!), függőség-igénye jelentős, „kapaszkodik” a segítőbe, mély regresszióba süllyed."