Különvélemény

„A 2022-es magyar választások másnapján egy bizottsági tisztviselő gondterhelten lépett be a munkahelyére. Szomorú arcok várták, sajnálkozás, hogy a »demokrácia« megint veszített. Évtizedes karrier állt már mögötte Brüsszelben, tudta mit kell tennie – maga is bólogatott és sóhajtozott, amíg végre békén nem hagyták. Nem a választások miatt volt gondterhelt, hanem attól, mi van, ha észreveszik, örül az eredménynek. A csapatból, ahol dolgozik már régen kikopott bármilyen más vélemény, mint amit hinni kell. A konzervatívabbak megtanulták befogni a szájukat, hogy kerüljék a kellemetlenségeket. A magyar, lengyel vagy olasz témákhoz nem szóltak hozzá, búvópatakként túléltek, mert a fizetés nagyon jó, a munka nem nyaktörő, és Brüsszelt is meg lehet szokni, az »újbeszéllel«, a rituálékkal, a lefutandó körökkel.

Egy Ukrajna-szakértő alig egy évvel később viszont nem értette meg az idők szelét. Mögötte is évtizedes múlt állt Európa szolgálatában, nála jobban kevesen ismerték a háborúban álló országot. Beszélt ukránul, személyesen sok mindenkit hívhatott fel Kijevben a felső körökben, ha éppen információt akart. Neki még csak olyan »hátránya« sem volt, hogy magyar lenne. Az a szerencsétlenség érte, hogy új főnököt kapott 2023 elején, akit képbe kellett helyezni a háború okairól, állásáról és a lehetséges forgatókönyvekről. Őszintén válaszolt, felvázolta a valós képet, ami nagyon távol állt az új vezető fekete-fehér elképzeléseitől. Nem, Oroszország nem omlik holnap össze, de az év végéig sem, nem, Ukrajna nem biztos, hogy megnyeri a háborút, igen, nagy az ukrán korrupció továbbra is, és így tovább. Az új főnököt sokkolta a valóság és gyanakodni kezdett. Vizsgálódni, nem elfogult-e a szakértő, lehet-e helye egy olyan embernek a csapatában, aki nem »hisz«? Végül megmentették, de komoly kellemetlenség lett az őszinte beszédből, és az illető megtanulta egy életre: nem szabad szembeúszni az árral.

De az új Európa építésekor azért fennállt a remény, hogy most más lesz. In varietate concordia – Egyesülve a sokféleségben. Ez az EU jelmondata. Lehetett hinni ebben, nagyon, mert szép gondolat. Igen, végre nem fogják megmondani egy központból, mit kell csinálni.”

Nyitókép: ANATOLII STEPANOV / AFP