Megbízhatunk-e a szövetségeseinkben háború idején?

„Eskol és Áner, a héber Ábrám szövetségesei, még stabilan megbízhatónak bizonyultak. Legalábbis abból ítélve, hogy lehetővé tettek Ábrám számára, hogy az amoreus Mamré tölgyesében lakjon. Thuküdidész azonban már sokkal bizonytalanabb volt ebben a kérdésben. Hogy mennyire foglalkoztatta a szövetségesek és a szövetségi szerződések kérdése, arra ékesszóló bizonyíték, hogy a »szövetséges« és a »háború« szavak egyenlő számban fordulnak elő a nagy görög geopolitikai realista Peloponnészoszi háborújában – egészen pontosan ötszáz alkalommal. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a »béke« fogalma kevesebb mint száz alkalommal szerepel Thuküdidész művében, akkor némi fogalmat kapunk a nemzetközi kapcsolatok valódi természetéről.

A szövetségesek és a szövetségi szerződések iránti bizalmatlanság nem csak a nyugati politikai gondolkodás berkeiben létezik. Sun Tzu meglehetősen rövidre szabott, és ebből kifolyólag rendkívül népszerű műve, továbbá a Korán is óva intik követőiket a szövetségekben rejlő csapdáktól.

A kérdéskör empirikusan megalapozott elemzése azonban még hosszú évszázadokig, egészen pontosan 1963-ig, váratott magára. Ebben az évben kezdte el J. David Singer professzor a Michigani Egyetemen egy a háborúkkal foglalkozó egyetemes adatbázis összeállítását, amit azóta a Correlates of War néven ismerünk. A munka az adatsorok kibővítésen és pontosításán azóta is folytatódik.

Ezeknek az adatsoroknak a birtokában végre valahára lehetővé vált a hipotéziseink és egyéb vesszőparipáink tesztelése általánosan elfogadott statisztikai eszközök segítségével.”

***

Nyitókép: Földházi Árpád