Írta: Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője
„Vége a globális jobboldal dominanciájának”; „sötét jövő vár a bevándorlásellenes populistákra”, „a gyökeres szemléletváltozás szele söpör majd végig Amerikától Európáig” – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek, médiabeszámolók, illetve politikai elemzések tömkelegével találkozhattak azok, akik két és fél évvel ezelőtt az Egyesült Államokban véleményes körülmények között elnökválasztást nyerő demokrata Joe Biden beiktatási ceremóniáját kísérték figyelemmel. Mint az az akkor jegyzett legtöbb fősodratú kommentárból kiderül, Washingtonban és Brüsszelben is egyaránt oly mértékű politikai befolyást társítottak a demokrata elnök személyéhez, hogy az akkori feltételezések szerint Biden az amerikai politikai trendhullámok megváltoztatásán túl az európai politikára is sorsdöntő hatást gyakorol majd.
E jóslatokat pedig látszólag csak megerősíteni tudta az ukrajnai háború, amely áttételesen lehetőséget biztosított az iménti gondolatmenet igazolása mellett arra az okfejtésre is, miszerint az európai politikából egyre inkább kiszoruló félben lévő konzervatív erők végleg elveszíthetik társadalmi felhatalmazásukat azzal, hogy a nemzetközi közösségek kiszolgálása helyett, a különutasság elvét alkalmazva a saját állampolgáraik érdekeit helyezik előtérbe.
Azonban az idő múlásával – miképpen azt már a múltban nem egyszer láthattuk –
a globalista baloldal efféle vágyvezérelt prognózisai tévesnek mutatkoztak.
Ugyanis a háború farvizén éppen Joe Biden, valamint Brüsszel számos, nyílt társadalmat elősegítő intézkedésének bevezetése – mint a határvédelem kérdésének általános értelemben vett zárójelbe tétele, a legális migráció ügyének erőltetett napirenden tartása, illetve a migránskvóta elfogadása – ellenére történtek tektonikus jellegű politikai változások Európában, amik elsősorban a bevándorlással függtek össze.
Érdekesség, hogy ezeknek a folyamatoknak az előszelére, az Európán belüli „jobbratolódások” bekövetkeztére elsőként épp a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor hívta fel a figyelmet a tavaly nyáron, Tusnádfürdőn elmondott beszédében. Mint azt a kormányfő akkor kifejtette, „a migráció kettéválasztotta Európát. Azt is mondhatnám, hogy a Nyugat kettévált. […] Ugyan most kevesebb szó van a migrációról, de higgyék el, hogy semmi sem változott”. Majd a nyugati migránspárti politika okozta kontinentális törésvonal kapcsán hozzátette: „Európa két fele között egy csata zajlik […] itt van Európa, illetve a Nyugat másik fele, ez Közép-Európa, ezek vagyunk mi. Azt is mondhatnám, hogyha nem lenne egy kicsit zavaros, hogy a Nyugat, mondjuk úgy, hogy szellemi értelemben Közép-Európába költözött. A Nyugat itt van, ott pedig már csak a poszt-Nyugat maradt”.