Elárulta Alföldi Róbert, miért nem politizál mostanában
A rendező rájött, hogy amit gondol a világról, az kisebbségben van.
Gyöngyösi Márton az elődjeihez hűen ápolja a Jobbik hagyományait.
„Nincs is ezen mit csodálkozni. Aki meg akar felelni a progresszív korszellemnek, aki dörgölőzik a globalista neoliberális csoportokhoz, az nevezheti magát igazi konzervatívnak, de a múlt passzív szemlélésénél és a régi szép idők feletti siránkozásnál nem jut előrébb. Akadémiai vitákat folytathat majd önmagával, meg nyünnyöghet is… de valljuk meg őszintén, végül úgyis a közröhej tárgya lesz. Mert vesztes.
Balliberális keretek közt vitatkozni arról, hogy ki az igazibb konzervatív, feleslegesebb időtöltés, mint az esti köldöknézegetés. A jobboldalnak saját szabályokat kell teremtenie, nem mások játékterén bukdácsolni – ilyen egyszerű!
A Jobbik is így fog járni. Igazi konzervatív lesz, igazi vesztes.
Az egykori nemzeti radikális párt 2015-től kezdve szép lassan elvesztette az eredeti, jobboldali identitását, így 2018-ra már egészen eltérő ideológiai karaktere lett a pártnak. Majd jött az ősbűn: összefogtak azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki ellenében valaha megalakultak.
De az identitászavar nem csupán a szövetségi politikában, hanem a mondanivalóban is visszatükröződött. 2022-ben – a szivárványkoalíció halálos ölelésében – már azt a fáradságot sem vették, hogy saját ötleteket szüljenek meg, hogy megkülönböztessék magukat. Ugyanazt mondták az Európai Ügyészségről, az euró bevezetéséről, majd a fegyverszállításról és az uniós szankciós politikáról is, mint a többi baloldali párt.
Végül megérkeztünk a legizgalmasabb részhez. Gyöngyösi Márton ma ugyanazt mondja, mint Gyurcsány Ferenc, miközben konzervatív fordulatról beszél, egykori uniós zászlóégető párt vezetőjeként dörgölőzik a brüsszeli bürokratákhoz, illetve azzal vádolja Orbán Viktort, hogy ki akarja vezetni az országot az euroatlanti szövetségből. Nem mellékesen itt is ugyanazt az ostoba vádat hangoztatja, mint Gyurcsány. Legújabban pedig percenként putyinozza Orbánt, miközben éppen ő volt az, aki 2014-ben nemzetközi megfigyelőként vett részt a Krím Ukrajnától történő elszakadásáról és Oroszországhoz csatolásáról szóló népszavazáson. Gyakorlatilag legitimálta Putyin ukránokkal szembeni fellépését.”
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor