Vejnemöjnen ujja

„»Játszott Vejnemöjnen ujja. / Harsogott a hárfa húrja. / […] Föld alól a férgek, nyűvek / mind a rög fölébe gyűlnek.«

Hát odagyűltek, tényleg. Lássuk, hogyan! Finnország és Svédország NATO-csatlakozása van napirenden – ez önmagában nonszensz, egy normális világban fel sem merülne ez a lépés, de hát hol van már a normális világ? –, és mivel a csatlakozáshoz szükség van minden NATO-tagállam áldására, a finnek és a svédek most Magyarországra és Törökországra várnak. 

Vessünk egy pillantást arra, miképpen viszonyulnak ugyanők mihozzánk, hogyan viselkedtek velünk az elmúlt években, és milyen politikát valósítottak meg Magyarországgal. Nem árt ezt észben tartani, mert amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, tartja a régi magyar mondás. Sanna Marin finn miniszterelnök 2019-ben ezt fejtegette: 

»Hangsúlyoztam Orbán Viktornak az emberi jogok és a társadalmi nyitottság fontosságát. A társadalomnak nem szabad diszkriminálnia a kisebbségeket. Fenntartom, hogy a szexuális és genderkisebbségek esetében az alapvető jogoknak érvényesülnie kell minden tagállamban.«

De azért a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy ezt az a Finnország üzente nekünk, ahol nincs alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó feladatokat a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el. Egyes jogtudósok úgy vélik, hogy a kvázi pártpolitikai alapon megválasztott bizottság visszás lehet, hiszen elméletben lehetséges, hogy a képviselők megszavaznak egy törvényt, amit aztán szintén képviselők bírálnak el.

Gratulálunk a finn jogállamhoz! De nézzük azt a bizonyos kisebbségvédelmet is: 

mivel állításuk szerint a számi parlament megkerülésével tettek fel 93 személyt a számi választók listájára, akik nem feleltek meg a nemzetiséghez való tartozás objektív kritériumainak. Ezzel a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság megsértette a számik jogát az önálló demokratikus folyamatokban való részvételhez.”

Fotó: MTI/ EPA/ COMPIC/ Mauri Ratilainen