Oroszország háborúi az elmúlt évtizedekben: Afganisztán, csecsen háborúk, Grúzia, Ukrajna

„Oroszország háborúi az elmúlt évtizedekben - gondoltam ábrázolom őket egy infografikán. Afganisztán, első és második csecsen háborúk, Grúzia, Ukrajna. Alapvetően a párhuzamok levonása és a tisztánlátás kedvéért, de akad azért néhány konklúzió is. Bár ezek a konfliktusok már évtizedekkel ezelőtt lezárultak, paradox módon pontos számok az orosz veszteségeket illetően azóta sincsenek. Mást mondanak a hivatalos orosz adatok, mást mondanak a szakértők és megint mást a háborús ellenfelek. Az afganisztáni háborút illetően szakértői becslést vettem alapul, amely viszonylag csak minimálisan tért el az orosz számoktól. A csecsen háborúk esetében a »katona anyák« orosz szervezet becsléseit használtam, amelyek valahol az orosz hivatalos számok és a szakértői becslések között álltak. Szóval néhány konklúzió:

Az afganisztáni háború esetében Oroszország (illetve az akkori Szovjetunió) annyi katonát küldött be 10 év alatt, mint amennyit most Ukrajnában kevesebb, mint egy év alatt (beleértve a zsoldosokat és a Nemzeti Gárdát). Durván 600 ezer főről beszélünk, bár ennyi fegyveres egyszerre soha nem volt jelen a frontokon: Afganisztánban a legmagasabb szám 115-130 ezer katona volt egyszerre, Ukrajnában jelenleg olyan 350 ezer főről beszélhetünk.

Bár Csecsenföld államisági szempontból sokkal fontosabb volt, mint most Ukrajna, az első háborúban Moszkva nem tudott megbirkózni a gerilla jellegű harcmodort gyakorló csecsen harcosokkal, és 2 év után lényegében belementek a csecsenek feltételeibe. A politikai szempontok ellenére nem emelték tovább a téteket, nem küldtek be akkor még több embert. Viszont az évek alatt erőt gyűjtöttek, majd újra nekifutottak Csecsenföldnek 1999-ben, és 2,5 év alatt lényegében eldöntötték a háborút. Bár maga a háború után még további 7 évig tartott, és csak 2009-ben ért véget.

Hogy miért volt fontosabb Csecsenföld, mint most Ukrajna? Oroszország hivatalosan Föderáció, ahol több mint 190 etnikai csoport él - baskírek, csuvasok, csecsenek, ingusok, tatárok, mordvinok, burjátok, udmurtok, komi-permjakok, és mások, sokáig lehet ezt a listát sorolni. A Csecsen szeparatizmus nem volt egy elszigetelt jelenség: a központi hatalom gyengülésével és az orosz gazdaság beomlásával a periféria függetlenedni próbált és mozgolódni kezdett. A Távol-Kelet nem küldte az adókat, Jekatyerinburg saját pénzt veretett, és voltak olyan régiók, amelyek a központival ellentétes alkotmányokat fogadtak el. Csecsenföld függetlenedése vagy netán kilépése az egész Orosz Föderáció szétesésével is fenyegetett.

Ukrajna esetében az orosz birodalmi projekt forog veszélyben, de nem a mai orosz állam léte.

Az orosz veszteségek (halott és sebesült) még a mérsékeltebb becslések szerint is durván a háromszorosát teszik ki az afgán vagy a csecsen háborúknak. Az afgán háború ugye 10 évig tartott, a két csecsen háború pedig összesen 12 évig. Ukrajnában egyelőre 11 hónapja van háború, de a harcok intenzitása csak egyre fokozódik, és ezzel együtt a veszteségek száma is.

Az afganisztáni és a csecsen háborúk esetében is eljött az a pont, amikor az orosz vezetés már kénytelen volt a kilépést keresni a konfliktusokból, annak ellenére, hogy nagy volt a presztízsveszteség (Afganisztán), és az orosz állam léte is veszélyben forgott (Csecsenföld). Ez a pont ennél a háborúnál is elérkezhet.

P.S.: minden háború más, de a különbségek és adott jellegzetességek ismeretében mégis sokat lehet tanulni a korábbi esetekből.”

Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner

***

***