Magyarország hosszú ideje támogatója a Nyugat-Balkán EU- (és NATO-) integrációjának

„Magyarország hosszú ideje támogatója a Nyugat-Balkán EU (és NATO) integrációjának. Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben, Bosznia–Hercegovina 2022-ben nyert tagjelölt státuszt, Koszovó pedig az előző év végén jelezte hivatalosan csatlakozási szándékát. A nyugat-balkáni Hatok az európai integráció eltérő szakaszaiban járnak: miközben Montenegróval és Szerbiával több tárgyalási fejezetet sikerült megnyitni (és lezárni), addig Észak-Macedónia és Albánia esetében azok csak 2022-ben kezdődtek meg, Bosznia pedig csak most vált tagjelöltté. A hatalmas várakozások ellenére az utóbbi két évben azonban nem sikerült csatlakozási dátumot kijelölni a Nyugat-Balkán országai számára. Ezzel együtt az Ukrajna és Moldova irányába tett EU gesztusok – amelyek révén a két ország 2022 folyamán »hirtelen« tagjelölt státuszt nyert – kiábrándítólag hatottak a Nyugat-Balkánra.

A térség vezetőiben és polgáraiban újfent úrrá lett az érzés, hogy a régió jelentéktelen és sokadrangú fontosságú az EU számára. Ez különösen igaz a régió kulcsországára, Szerbiára, ahol az EU felől érkező nyomásgyakorlás az Oroszország elleni szankcióspolitika alkalmazásával kapcsolatban olyan mértékű visszatetszést keltett, hogy a közvélemény fele ma már a csatlakozás ellen szavazna. Az ország csatlakozásának előfeltétele a Koszovó-kérdés rendezése, csatlakozási dátum hiányában azonban a szerb vezetés nem motivált a 2020 óta ismét megrekedt szerb–koszovói normalizációs folyamat folytatására. A délszláv háború óta Bosznia–Hercegovina a legnagyobb belpolitikai válságát éli. Az ország lakossága megosztott az euroatlanti integráció felől, az alkotmányreform elmaradása pedig akadályozza az állam hatékony működését. Legkorábban Montenegró tudná teljesíteni a csatlakozási feltételeket (talán már 2025-re), de az ország 2020 óta folyamatos kormányválsággal küzd, amelynek középpontjában a nemzeti identitás kérdései, továbbá a Szerbiához és Oroszországhoz való viszony állnak. Albániában és Észak-Macedóniában történelmi pillanatként értékelték a tárgyalási fejezetek megnyitását, újult erővel és bizakodva tekintenek előre, ugyanakkor mindkét ország előtt hosszú út áll az integrációig.”

Nyitókép: Földházi Árpád