Az első probléma, hogy későn és keveset reagáltak. Interjú.
„A Magyar Nemzeti Bank 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte az alapkamatot, és ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy befejezi a kamatemelési ciklusát. Ezt követően a forint zuhanórepülésbe kezdett. Ön szerint mi az oka annak, hogy sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem sikerült érdemben lassítania az inflációt, amely így Európában Magyarországon az egyik legmagasabb, emellett nem tudták megakadályozni a forint drasztikus – az argentin peso és a török líra után a világon a legnagyobb – leértékelődését?
Röviden három válasz van erre: megkésett és nem elégséges monetáris politikai intézkedések; a költségvetéspolitikai lépések lényegében teljes hiánya; valamint rossz kormányzati és jegybanki kommunikáció.
Mindenekelőtt a hitelességi válság az oka annak, hogy a jegybanki kamatemelések nem tudták érdemben sem az inflációt fékezni, sem a forint árfolyamgyengülését meggátolni. Olyan jegybankok esetében, ahol a hitelesség magas, a kamatemelésnek akkor is van hatása a gazdasági mutatókra, ha az nem éri el az infláció mértékét. Például a Federal Reserve-nek (Fed) nincs szüksége arra, hogy olyan mértékig emelje a kamatot, amekkora a legmagasabb pontján az infláció – és ezt Jerome Powell, a jegybank elnöke is megerősítette.
Ahol azonban hitelességi válság áll elő, ott – a jegybanki intézkedéseknél maradva – túl kell reagálni, nagyobbat kell lépni a gazdasági modell szerint feltétlenül szükségesnél. Ez két részből áll: mennyit és mikor.
Noha Matolcsy György hangsúlyozza, hogy az MNB a világon először, időben és kellő határozottsággal kezdte meg a kamatemelési ciklusát, így is legalább egy évvel elkésett, és a költségvetési politika kritikája a legutóbbi időkig nagyon gyenge volt. Úgy kellett volna kommunikálni, hogy ne csak a sorok között olvasva, a közgazdászok értsék meg, mi a probléma, hanem a Fidesz-frakció tagjaihoz is eljusson az üzenet, ami már a Pénzügyminisztériumot is befolyásolhatta volna. Ezzel szemben egészen idén júniusig folytatódott a kettős beszéd: hat százalék növekedést hat százalék hiánnyal produkált az ország, és erre még büszkék is voltak.
Nem vették figyelembe, hogy
aminek előbb-utóbb nagyon magas infláció és a fiskális egyensúly megbomlása lesz a következménye. 2021 második felében valami elképesztő költekezés indult el. Az MNB tehát egyfelől elkezdte szorgalmazni a gazdaságpolitikai kiigazítást, bár ő maga ebbe nagyon keveset tett bele, erősen negatív maradt a reálkamat. A pandémia utáni, 2021 első félévi gazdasági visszapattanásra pedig egyáltalán nem reagált. Persze igaz az, hogy a monetáris politikának a középtávú folyamatokra kell reagálnia, de a járvány miatti visszaesés nem egy olyan világgazdasági fordulat, mint amilyen az 1973-as vagy 1979-es olajáremelés volt, ahol az árak relatív viszonya teljesen megváltozott. Ezzel szemben most, a lezárások miatt hirtelen visszaesett mind a termelés, mind a fogyasztás, de mihelyt feloldották a korlátozásokat, a visszaesés megszűnt. Ezt követően újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket hoztak, ami gazdasági értelemben káros volt, és pusztán rövidtávú politikai célokat szolgált, aminek meg is lett a választási eredménye. De nyilatkozatok szintjén ezt követően is tovább folytatódott – főként a miniszterelnök részéről –, hogy később sem fejeződik be a támogató politika, ez pedig nyilvánvalóan aláássa azoknak az intézkedéseknek a hitelességét is, amelyeket azóta meghoztak.
Nyitókép: MTI /Kovács Tamás
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Románia az Egyesült Államok „legjobb partnere” a régióban az energiaügyi miniszter szerint.
Fókuszban Magyar Péter botrányai és hazugságai.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
