Mitől pisilnek maguk alá a háborúigenlő telexesek?

„A Telex című portál április 15-én vezető anyagban szemlézte a Blikk egyik írását, amelyben egy kárpátaljai magyar; bizonyos Filipovics Péter beszélt arról, milyen érzés Ukrajna zászlaja alatt harcolni Oroszország ellen. A írásra teljes lelki nyugalommal lehet ukrán háborús propagandaként hivatkozni, annak is a legrosszabb fajtájából, hiszen a cikkben a Csapról származó magyar katona valóságos hősként jelenik meg, úgy, mint aki halált megvető bátorsággal harcol.

Elmondása szerint többször is eltalálták már, egészen pontosan háromszor, azonban a golyóálló mellénye és a sisakja megvédte; ha nem viselte volna ezeket a felszereléseket, egészen biztosan ő is úgy járt volna, mint a barátai, akiket az oroszok agyonlőttek. Filipovics persze nem tartja magát hősnek, szerényen nyilatkozik arról, hogy az oroszok Herszon városát ugyan elfoglalták, de nekik sikerült megakadályozni, hogy tovább nyomuljanak, és meg van róla győződve, hogy a hódítók egyébként úgy hullanak, mint a legyek.

Erről amúgy Zelenszkij is többször beszélt már, így aki nem olvassa a harctéri tudósításokat, csak az ukrán elnök győzelmi beszámolóit hallgatja, az joggal gondolhatja, hogy miközben az ukránok alig pár ezer embert vesztettek, addig az orosz sereg fele megsemmisült, a hódítók pedig leszegett fejjel, megszégyenülten, éhezve, félig megfagyva a kegyetlen ukrán téltől, és megrettenve a hős nagymamáktól, akik befőttes üvegekkel vadásszák le a ruszki drónokat, menekülnek az országból.

A helyzet természetesen nem ez. Nagyon nem, a minap például Demkó Attila írta meg, hogy Mariupol de facto elveszett, benne a legjobb ukrán alakulatok közül kettő: a tényleg profi, jól felszerelt, fanatikus Azov és a 36-os tengerészgyalogos dandár. Ez szerinte minimum 4-5000-res veszteség a legjobbak közül, a legjobban megerősített városban.

Azonban mielőtt továbbmegyünk, ezen a ponton feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy a háború rossz, a legkevésbé sem értek egyet azzal, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, azonban a hazugság meg a propaganda akkor is hazugság meg propaganda, ha a gyengébb, a megtámadott fél terjeszti.Az meg egyenesen megbocsáthatatlan, ha magyar – majdnem idézőjelbe tettem, de megálltam – szerkesztőségek terjesztik, ráadásul úgy, hogy azzal a kárpátaljai magyar testvéreink életét veszélyeztetik.

Az írás ugyanis azt a látszatot kelti, mintha egy idegen ország háborújában a kárpátaljai magyarok örömmel vennének részt, sőt valósággal égnének a vágytól, hogy fegyvert fogjanak Ukrajnáért és Oroszország ellen harcoljanak, majd hősi halált haljanak.

Mondanom sem kell, ez roppant messze van a valóságtól, az Ukrajnában élő magyarok a legkevésbé sem szeretnének háborúba menni, azt meg végképp nem akarják, hogy az oroszok ellenségként tekintsenek rájuk, az ilyen anyagok viszont azt eredményezhetik, hogy Kárpátalja magyarlakta településeit is elkezdjék bombázni.

Eddig ilyesmi nem történt, talán nem véletlenül, de a Telex a jelek szerint annyira a Putyin-gyűlölet hatása alá került, hogy attól sem riad vissza, hogy az orosz ellen harcoló hős kárpátaljai magyar katona történetét felhasználva és felhabosítva céltáblát tegyen az ukrajnai magyarokra. Akinek az életét ugye háromszor is a golyóálló mellénye és a sisakja mentette meg. Többek között azok a felszerelések amiket Zelenszkij is folyamatosan követel .És amiket közvetve például ezzel a cikkel a haladó újságírók is.”

Nyitókép: Facebook