A határok eltörlése nem egy nagyobb teljesség irányába mutat, hanem a káosz felé.
„Ahogy Popper buzgó tanítványa, Soros György is belátóan fogalmazott még a kétezres évek elején: »A fallal körülvett városok megépítése legalább annyira köszönhető az ellenségnek, mint az ott lakóknak.« Kétezertizenötben már nem ezt hangoztatta, pedig tudnia kellett: a falépítőknek megvan a maguk bölcsessége, ahogy a pajzsfalnak is megvan a maga etikája.
Mindig lesznek, akik vitatni, sőt tagadni fogják ezt, nekünk mégis tisztán kell látnunk, hogy elsősorban a politika az a pajzs, amit közösségként az életünk fölé emelünk. Ha tehát valaki arra biztat, hogy dobjuk el ezt a pajzsot, az illető nem a barátunk, és egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem akar jót nekünk. Nem véletlen, hogy az ókori Hellász és Róma erkölcsi érzésvilágában a pajzs eldobása jelentette a legnagyobb szégyent.
A pajzsfal etikája jelöli ki ennek a tettnek a jelentését: a részleges politikai közösséghez való ragaszkodás ethosza, amit ma semmibe vesznek. Xenophón sokat dicsérte ezt az etikát, de csodájára járt Arisztotelész is, abban a meggyőződésben, hogy határozott igent mondani a valóság ellentétek komplexitásaitól meggyűrt szövetére éppoly tiszteletreméltó kell legyen, mint amilyen a valóság maga.
Az ellenpólusok létjogosultságát tagadó nézettel szemben mi is véljük, hogy az ellentétek semlegesítése és a határok eltörlése nem egy nagyobb teljesség irányába mutat, hanem a káosz felé. Úgy látjuk továbbá, hogy az életünk fölötti rendelkezés jogáról lemondani erkölcsi döntés. A hellének szégyent emlegettek volna ezzel kapcsolatban, de a politika pajzsának eldobását nyugodtan nevezhetjük bűnnek is. A különálló pólusok eltörlése, a szemben álló »hadrendek« felbomlasztása végső soron a morális világ felforgatását jelentené: így nem tudná senki, mik a kötelességei, és mi az, amitől tartózkodnia kell. Aki ezt az összeomlást előkészítve a politikai közömbösségünkbe fektet, és aki a passzivitásunkban érdekelt, az nem a barátunk, hanem az ellenségünk. A polemarkhoszoknak ma ezt kell felismerniük.”
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A vészhelyzeti tervek alapján vezényeltek egységeket a két ország közötti ütközőövezetbe.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Ukrajna nyitott a tárgyalásra, ezzel igazából csak Trumpnak tesznek egy gesztust. Egy biztos: úgy kell lezárni ezt a háborút, hogy a Nyugat ne tűnjön gyengének.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
A háttérben felsejlik a Soros-hálózat is.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
