Egy világháború mélyszerkezete

„A Nyugat, pontosabban a modern Nyugat történelmi hanyatlása Oswald Spengler óta közhely, hisz egyre nyilvánvalóbb, hogy a profitra épülő létberendezkedés szétroncsolja az emberi létezés külső természetét, elmocskolva földet, vizet, levegőt, és szétroncsolja »belső természetünket«, lelki, erkölcsi, szellemi talapzatunkat. Pontosabban fogalmazva a szellemi önpusztításunk mutatkozik meg az otthonunkként szolgáló természet elpusztításában.

amely lassan valami rejtegetni való szégyenné válik az identitások végfelszámolóiként fellépő fődestruktőrök szellemi terrorja nyomán.

Mivel ez a »múltat végképp eltörölni« kívánó »cancel culture« a hanyatló, szétesőben lévő és agonizáló amerikai birodalomban találja meg legfőbb bázisát, így agóniájának meghosszabbítása érdekében gátlástalan cinizmussal igyekszik gyengíteni Európa, Oroszország és Kína eurázsiai együttműködési rendszerét, amely együttműködési rendszer az utolsó esély lehetne az erről az önfelszámoló lejtőről való visszafordulásnak. Mert bár Oroszország és Kína is kényszerűen nyugatosodott, de az alapvető emberi önazonosságok totális felszámolásának csapdájába azért még kevésbé zuhant bele, mint Európa és különösen annak nyugati fele. Az amerikai birodalom számára evidencia, hogy ez az eurázsiai együttműködési rendszer végzetes csapás lenne számára, így minden létező módon igyekszik mindhárom riválisát gyengíteni és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálni.

így annak érdekében, hogy minden maradék erejével Kína ellen fordulhasson, igyekszik a másik két riválisát, Európát és Oroszországot egy akár egy évtizeden át tartó állóháború gyilkos mocsarába hajszolni, ez a háború harmadik szintje. És mivel Európa meghatározó hatalmi központja Németország, ezt a célját egy permanens német–orosz háborúval próbálja megvalósítani száz éven belül immár harmadszor.

E négyrétegű világháború lejátszástechnikai felszíne, amit ukrán–orosz háborúként »ad el« a globális »valóságipari művek«, igazából már csak egy jelentéktelen proxyháború, amely arra szolgál, hogy egyrészt elfedje a háború mélyszerkezetét, másrészt, hogy a globális média fegyverrendszerével a hamis értelmezések ketrecében tudja tartani az emberiséget.

Az elmúlt hetek történései azt látszanak igazolni, hogy ez a globális valóságshow sajnos vészjóslóan sikeres mutatványa a világot irányító nem létező erőnek. Egyelőre minden jel arra utal, hogy nincs jelen olyan szellemi teljesítmény sem Európában, sem Oroszországban, sem Kínában, amely akár csak fékezni tudná e »nem létező« erő pusztító energiáit. Az elméleti fizika disszipatív rendszereknek nevezi azokat a komplexumokat, amelyek az őket érő hatásokat képesek lecsillapítani. A mai világ azonban ezzel ellentétben egy gerjeszthető rendszer, amely az őt érő hatásokat nemcsak hogy nem csillapítja le, hanem felerősíti, és ez végül az egész rendszer önfelszámolásához vezethet. Talán még van esély a visszafordulásra.”

Fotó: EYEPRESS NEWS / EYEPRESS VIA AFP