„Végtelenül kínos hallgatni azt az ostoba (sic!) és a szeretet nevében gyűlölettől fröcsögő szóáradatot, amellyel Márki-Zay Péter nap mint nap elárasztja a kommunikációs teret.
Ténykedésével elsősorban a baloldali embereket alázza porig, bár már én is inkább elkapcsolok, ha elém kerül egy-egy új aranymondása, abszurd érvelése, annyira kellemetlen hallgatni/nézni.
A minap egy kedves, elkötelezett, baloldali (egykori mszp-s) ismerősömmel beszélgettem, aki szegény kénytelen volt nekem, a köztudottan más felfogásúnak panaszolni, hogy most már tényleg nem maradt kire szavazzon.
Ahogy mondta: akkor már inkább a neki továbbra sem szimpatikus, de mégiscsak profi Orbán vezesse az országot, mint »egy ilyen önimádó, kékmasnis félnótás«. (Nem én mondtam…)
De tényleg, helyezkedjünk egy baloldali honfitársunk helyzetébe, nem elég, hogy el kell viselniük, hogy egy magát »jobboldalinak« beállító (azért innen megnyugtatom őket, hogy aki a marihuánát legalizálná, az egészségügyet privatizálná és aki Dobrev Klárát tenné meg külügyminiszterének, abban annyi a jobboldaliság, mint mackósajtban a brummogás), ki tudja, honnan szalajtott ember lett a miniszterelnök-jelöltjük, de még azt a sok nívótlan sületlenséget is le kellene nyelniük illedelmes mosollyal, amit egyre-másra összehord. (Legutóbb például arról az alkotmányjogi abszurditásról magyarázva, hogy az Alaptörvény népszavazással megváltoztatható).
Komolyan megsajnáltam az ismerős bácsit, volt 12 éve az ellenzéknek, hogy találjanak egy épkézláb jelöltet, aki hiteles is a sajátjaik előtt, nem sikerült. A baloldali emberek többet érdemelnek!
(Minden jel arra mutat, hogy a magyar baloldalt végképp bekebelezte egy technokrata-globalista csoport, képviselet nélkül hagyva a hagyományos szociáldemokrata-baloldali értékekben hívőket.)”
Fotó: JOHN THYS / AFP