Brutális történelem

A magyar Rubin Tibor a koreai háborús érdemei miatt kapta meg a Bibor Szivet, majd késöbb a Becsületrendet az elnöktől.

"A háború a politika folytatása más eszközökkel." Az oroszok világosan elmondták követelésüket, amit a nyugatiak megalázó módon nem vettek figyelembe. Az oroszok bebizonyították, hogy komolyan gondolják. Az első nap bombázásai még komolyabb emberáldozatot se követeltek. Biztos, hogy az a legnagyobb segítség Ukrajnának, ha pénzzel, fegyverrel segítik őket még több saját és idegen vért ontani, miközben biztonségos távolból nézik, mint egykor a Circus Maximus élveteg közönsége, hogy a kiszolgáltatott emberek, a szerencsétlen sorkatonák hogy ölik egymást?

Dugulj el,hülye Bencsik. Nem erted az egészet..

"Olvassuk Kissingert és akkor fogjuk megérteni Putyint." Vagy még inkább Dr Z. Zbrzezinsky-t, Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. A Brzezinski-doktrína, amelynek egyik kulcseleme, hogy Kijevet le kell választani Moszkváról, Ukrajna nélkül ugyanis Oroszország megszűnik eurázsiai hatalom lenni. A hozzávezető út: Brzezinski szerint Ukrajna kitüntetett szereppel rendelkezik a „nagy sakktáblán”, kulcs Eurázsiához, a mackinderi szívtájékhoz, Oroszországhoz. Ukrajna „fontossága nem erejéből és hatalmából adódik, hanem kitüntetett fekvéséből és belső gyengeségéből, ami kiszolgáltatja a nagy geostratégiai szereplők döntéseinek”- jelenti ki Brzezinsky. Amerikának a fő geopolitikai tét Eurázsia. Amerika globális elsősége közvetlenül attól függ, meddig és milyen hatékonyan tudja fenntartani dominanciáját ezen a területen. Európának egész sor elsőrangú érdeke van, amely velünk egyáltalán semmiféle vagy, csak rendkívül távoli kapcsolatban áll. Így Európa gyakran keveredik olyan konfliktusokba, amelyek lényegükben számunkra teljesen idegenek (George Washington). Amerika így tekint a szerinte „konfliktuskeverő” Európára: „Amerika egy olyan univerzum közepén áll, amelynek végső soron egyetlen központja van, nevezetesen fővárosa: Washington. A HATALMI JÁTÉKOT ITT KELL JÁTSZANI, éspedig az AMERIKÁN BELÜLI SZABÁLYOK SZERINT. Mi több: a történelemben először alakult egy olyan állam, amely A VILÁGON BÁRHOL ÉRVÉNYESÍTENI TUDJA AKARATÁT. Amerika az utóbbi alig több mint fél század alatt vált gazdasági, katonai, technológiai, KULTURÁLIS FELSŐBBRENDŰSÉGÉNEK !!! köszönhetően, na meg a másik szuperhatalom, a Szovjetunió összeomlásának hatására "a történelemben először TÉNYLEGES VILÁGHATALOMMÁ". Milyen politikát is kell folytatnia Amerikának, mit is kell tennie ahhoz, hogy megőrizze világhatalmi elsőbbségét.: „Jól kell tudni játszani az Európa és Ázsia együttesét összefogó hatalmas eurázsiai sakktáblán, amelyen tovább folytatódik a globális elsőbbségért folyó küzdelem. Ezen a táblán persze több játékos van jelen, az európai partnerek közül, Franciaországnak és Németországnak fontosabb szerepet kell szánni. Anglia viszont "nyugdíjas geostratégiai játékos, ül ragyogó babérjain, s nagyrészt kivonult a nagy európai kalandból... " ”Ahhoz, hogy a világ vitathatatlanul legerősebb állama úrrá legyen a hatalmát veszélyeztető konfliktusokon, és érvényesíteni tudja a létfontosságú érdekeit, átfogó geopolitikai koncepcióra van szüksége.” És a ”nyerő” koncepció: "ŐSI BIRODALMAK könyörtelenebb korát idéző kifejezésekkel élve A BIRODALMI STRATÉGIÁNAK HÁROM KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐJE VAN: - elejét venni a vazallusok közti bárminemű paktálásnak, - fenntartani függő helyzetüket, - megvédelmezni a szövetségeseket, és elérni, hogy továbbra is szófogadóak legyenek. Ma már ezek a tényezők (kissé ?) másképpen festenek. Ezért is a legfontosabb számunkra, milyen Európa kívánatos az Egyesült Államok számára. Amerikának egyértelművé kell tennie, hogy Európát hosszú távon elfogadja globális partnernek. Ehhez Európának egységessé és erőssé kell válnia. Ezért Amerika messzemenően támogatja a NATO - és az Európai Unió - bővítését is. Az egységes Európa ugyanis egy kiszélesített és megerősített NATO-val az AMERIKAI BEFOLYÁS SZILÁRD BIZTOSÍTÉKA lehet. A geostratégiai elgondolás természetesen nem korlátozódhat vén kontinensünkre, hanem ki kell használni A VILÁG FELTÉTELEZETT FESZÜLTSÉGGÓCAIT, AZ ÁLLAMOK KÖZÖTTI ELLENTÉTEKET, SZÁMÍTÁSBA VÉVE A TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOKAT. Az eurázsiai sakktáblán új és fontos térségként megjelenő Ukrajna geopolitikai pillérnek tekintendő, mivel puszta léte segít Oroszország átalakításában. Ukrajna nélkül Oroszország többé nem birodalom. VALAMIKOR 2005-2010 között Ukrajna már alkalmas lesz arra, hogy mind az EU-val, mind a NATO-val komoly tárgyalásokba kezdjen. Németországnak, Lengyelországnak geopolitikai érdeke, hogy Ukrajnát fokozatosan belevonják egy különleges francia-német-lengyel kapcsolatokba. (térképet is mellékelt Z. Brezinsky. Ezt a négy országot egy tömbbé alakította a jelenlegi természetes határvonalaikkal.) Ukrajna különleges fontossággal bír Amerika számára- főleg , mint írja -1994-et követően tulajdonít fokozott fontosságot az amerikai-ukrán kapcsolatnak nehogy visszataláljon a közös karámba. Ukrajnának a 300 oldalas stratégiai elemzésében mintegy 15 oldalon tesz valamilyen összefüggésben megjegyzést, említést. Eljut idáig is : Amerika nem tarthatja meg az idők végezetéig szuperhatalmi szerepét, s ezért is reméli: a következő néhány évtized elteltével kialakulhat egy olyan globális együttműködési rendszer, amely fokozatosan átveheti a világ stabilitásáért és békéjéért viselt felelősség súlyos terhét.” Végül: Amerika globális hatalmának fennmaradására irányuló minden geostratégia kudarcot vallhat akkor, ha nem élvezi a "hátország" támogatását. És ez annál is fontosabb, mert az amerikai közvéleményben mindmáig él az elkülönülési politika és a szűklátókörűség szelleme. Az amerikai polgár csak akkor hajlandó vérét - és pénzét - ködös, idegen célokra áldozni, ha szabadságát közvetlen veszély fenyegeti. A "gonosz birodalmának" eltűnése, na meg a vietnami háború gyászos emléke pedig nem kedvez a költséges birodalmi beavatkozásoknak. Már csak ezért is kizárólag a globális hatalom és az ezzel járó TERHES FELELŐSSÉG MÁSOKKAL TÖRTÉNŐ MEGOSZTÁSA enyhítheti a világ legerősebb államának nyomasztó magányosságát. Forrás : Zbigniew Brzezinsky: A nagy sakktábla, Európa Kiadó, 1999