Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Amit mi képviselünk, hogy teljes egészében le kell számolni ezzel a két múlttal. Interjú.
„Mi lesz a megkülönböztetési pont, ami az önök mozgalmát a teljes mezőnytől megkülönbözteti?
Cipeljük magunkkal a múltat, amit rendszerváltásnak hívunk, hiszen mind a két nagy tömbben a legnagyobb politikai befolyással rendelkező ember harminc éve ott van a politikában. Olyan, mintha Magyarországot gúzsba kötötte volna ez a két politikai erő. Amit mi képviselünk, hogy teljes egészében le kell számolni ezzel a két múlttal.
Biztosak abban, hogy csak ez a két múlt van? Az egyik oldalon két párt van, a másik oldalon jelen pillanatban hat párt van. Rajtuk kívül még van két kisebb párt, amelyik nem tartozik egyik oldalhoz sem. Elég színes mezőnynek tűnik, nem?
Ki az a két ember, aki uralja ma Magyarországot politikailag? Az ő irányuk, az ő szavuk a döntő. Ha őket nem tudjuk leküzdeni, akkor örökre ez marad, ami van.
Miből gondolják, hogy baj, hogy két ember uralja a teljes politikai erőteret, hogy ez az embereket zavarja?
Ez nem lenne baj, ha jól működne Magyarország, ha jól működne, nem kéne itt ülnöm. Nagyon jó lenne, ha egy ember, két ember, tíz ember elirányítaná Magyarországot úgy, hogy abból valóban prosperáló haza lenne, nem pedig egy ilyen urambátyám rendszer.
Miből gondolják, hogy az emberek tartanak a nyilvános szerepvállalástól? Nem olyan rég volt egy nagy ellenzéki előválasztási folyamat, az elég nyilvánosan zajlott, ott álltak az emberek az utcán sok százezren, bárki láthatta.
Az országjáró körút részeként hál’ istennek elég sokan, akiket megszólítottam, megálltak és elmondták a véleményüket, de jelezték, hogy nagy levegőt kellett venniük. Ennek oka, hogy féltik a családjukat, az egzisztenciájukat, mert mindegy, mit mondanak, valahonnan, valamelyik irányból, valamelyik tömb felől minősíthetetlen reakciókat kapnak. Mi nemcsak a gazdasági szempontokat képviselnénk, hanem összeraknánk ezt ketté tört országot.
Elnök úr, a saját pénzéből költ a kampányára? És ha igen, akkor mennyit költ?
Gattyán György: Itt nem a konkrét összeg számít, hanem az, hogy annyi pénzt kell rá költeni, amennyi erre szükséges. Nyilván ez több százmillió forintnál több lesz. A célunk az, hogy fölrázzuk Magyarországot a jelenlegi állapotból, hogy adjunk egy alternatívát ahhoz, hogyan lehet megújulni.
De ez hogy működik, kiveszi a házi pénztárból az ötszázmillió forintot és azt mondja, hogy tessék ebből venni plakátot, országot járni, benzint az autóba, szállást fizetni?
Gattyán György: Ez a magánvagyonom, ennek semmi köze a cégcsoporthoz, a magánvagyonomból finanszírozom.
Az adóhivatallal vannak még lezáratlan vitás ügyei?
Kicsit ez is túl van dimenzionálva. Mi egy olyan nemzetközi cég vagyunk, amelynek vannak ügyfelei majdnem a világ összes országában. Éppen ezért bárhol elindulhat bármilyen adóellenőrzés, akár Magyarországról, akár Luxemburgból, akár Amerikából, a nap végén ezeknek össze kell hangolódniuk. Magyarországon is vannak folyamatosan adóügyeink, de ez nem azt jelenti, hogy üldöznek minket.
Ez befolyásolja a politikai mozgásterét?
Én mint magánszemély alapítottam ezt a pártot és mint magánszemély is finanszírozom, tehát a cégcsoportnak ehhez nincs kapcsolódási pontja.
Semmi köze?
Nincs.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd