Megmenti-e Biden Amerikát a klímavédelmi szégyentől?

„Bidennek úgy kell zöldebb, igazságosabb és békésebb jövőt építenie, hogy nemcsak a gazdaság átalakítása során felmerülő kérdésekre ad választ, de számol az amerikai társadalom politikai megosztottságával is, miközben figyelembe veszi, hogy a klímakrízis – a koronavírus-járványhoz hasonlóan – a színesbőrű és az őslakos közösségeket érinti a legsúlyosabban.

Közösségeken, nemzedékeken és határokon átívelő igazságosságra kell törekednie. A döntések végrehajtása során pedig lehetővé kell tenni a közösségi kontrollt. Mindenképpen pozitív üzenetnek tűnik az őslakos származású Deb Haaland jelölése a belügyminiszteri pozícióra, aki egy személyben fog felelni a természet védelméért és az energiahordozók kitermelési engedélyeinek kiadásáért is. Az olaj- és gázvezetékek, kitermelési projektek elleni tiltakozásokban a természetvédelmi szempontok mellett egyre nagyobb szerepet játszik az őslakos népek jogainak védelme is, a beruházásokat ugyanis gyakran az ő földjeiken tervezik.

Összességében, az új elnök megválasztása csak az első lépés volt. Remény mindig van, de hogy valóra is váljon, abban a Bident hivatalba küldő embereknek, sőt, a rá nem szavazóknak is felelőssége van, a vállalati szektorral, valamint a szenátus és a képviselőház minden tagjával együtt. Klímaválság van, de ha nem lett volna egyértelmű, a rendszerszintű átalakítások szükségességére a koronavírus-járvány világosan felhívta a figyelmet, az USA-ban éppúgy, mint a világon mindenhol. Meglátjuk, Biden elég erős motorja tud-e lenni ennek a változásnak, vagy a körülményeknek kell rákényszeríteni a változtatásra.”