Január 6-val azonban új időszak kezdődött Amerikában, a Capitoliumnál történtek után Trump fiókjait zárolták a közöségimédia-szolgáltatók. Nem a megengedhetetlen tartalmakat blokkolták, hanem a személyt listázták.
A szólás- és véleményszabadság korlátozása csakúgy, mint az állásvesztés és az egzisztenciális ellehetetlenítés ott elsődlegesen magánszereplők, társadalmi szervezetek, egyetemek, kiadók és vállalatok fellépésének eredménye.
A mögöttes társadalmi feszültséget a politika nem tudta tompítani, sőt megosztottságával maga is szította az indulatokat. A választásokon a Kongresszusban többséget szerző Demokrata Párt és a Biden-adminisztráció előtt két lehetőség áll: 1) jogi és politikai gesztusokkal, a kiszolgáltatottak védelmével változtathat a helyzeten, megpróbálhatja megtörni a megosztottságot és a gyűlöletspirált; 2) eltűri és/vagy maga is aktívan kiveszi a részét a Trumpot támogatók ellehetetlenítésében. Az elsőre a beiktatási beszéden kívül egyelőre semmi sem utal, a másodikra egyre több. Aki másként gondolkodik, jobban jár, ha nem politizál, mert a szólásszabadság hazájában »[A] sorsunkat meghatározó tényeket sem illik néven nevezni«, s »[A]kire megharagszanak, arról kimutatják, hogy születése pillanatától gonosztevő«. A két idézet nem Dreher könyvéből, hanem Eörsi Istvántól származik. Gyűlnek a további ötletek és hivatkozások a könyv folytatásához. Kísértet járja be Amerikát – a kommunizmus kísértete”.