Tovább bonyolódik a „rejtélyes” szír repülőgép ügye
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
A baloldal továbbra is a Soros-hálózat elvárásainak megfelelően politizál.
„A baloldal a Soros-hálózat elvárásának megfelelően egységesen követeli, hogy a kormány hagyjon fel a vétóval az uniós viták során.
Továbbra sem támogatja a baloldal a nemzeti szuverenitásért folytatott küzdelmet, a Soros-hálózat elvárásainak megfelelően politizálnak, támadják a brüsszeli politikai nyomásgyakorlással szembeni magyar és lengyel ellenállást.
A baloldal állításával ellentétben valójában nem Magyarország és Lengyelország miatt nincs még elfogadva az uniós költségvetés és a segélyalap, hanem a balliberális többségű Európai Parlament miatt. A tagállamok ugyanis júliusban megállapodtak ezekben a kérdésekben, ezt a megállapodást rúgták fel Brüsszelben.
Magyarország és Lengyelország az uniós jogszabályokban garantált jogával él. Nem hagyja ez a két ország, hogy rájuk kényszerítsék mindenféle »jogállamisági« kérdésnek álcázva a megengedő bevándorlási szabályokat. Ne legyen ugyanis kétségünk, most egy olyan mechanizmust akarnak elfogadni Brüsszelben, amellyel könnyen rá lehetne kényszeríteni minden tagállamot a brüsszeli migrációs tervek elfogadására. Emiatt is támadja most a baloldal a vétót, hiszen ahol ők kormányoznak, mindenhol befogadó bevándorláspolitika van érvényben. A magyar kormány álláspontja egyértelmű: jogállamiság igen, politikai nyomásgyakorlás nem!
Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország nem veszít pénzt, hiszen megállapodás előbb-utóbb úgyis lesz, csupán annak feltételein zajlik jelenleg a vita. Ráadásul, ha januárra tolódik a megoldás, az számunkra kedvező is lenne, hiszen a portugál soros elnökséggel lényegesen könnyebb lehet a tárgyalás, mivel nekik a rossz gazdasági állapotuk miatt nagyon sürgős az uniós segélyalap forrásainak elfogadása és lehívása.
Mindenképpen meg kell Brüsszelnek állapodnia Magyarországgal és Lengyelországgal, hiszen kormányközi alapon – tehát az egyes országok államadósságának erőteljes emelkedésével –, illetve uniós szinten 25 tagállammal sokkal nehezebben lehetne kivitelezni a közös hitelfelvételt. Így várhatóan egy olyan megállapodást fognak majd elfogadni, ami tartalmazza a magyarok és a lengyelek elvárásait.