Gyülölni Magyarországot, gyűlölni Lengyelországot

Elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzem, mekkora hatalmas politikai súlya volt annak, amikor Gerald Ford elnök a kihívójával, Jimmy Carterrel folytatott vitában azt mondta, hogy nem hiszi, hogy létezne Kelet-Európában szovjet uralom. Komolyan gondolta. Igazából az történt, hogy elnézett egy sort a jegyzetfüzetében, mégis, ez egy sorsdöntő pillanat volt. (Annak ellenére emlékszem erre, hogy akkor csupán kilencéves voltam akkor, azonban egy totál majomgyerek, aki megszállottja ezeknek a dolgoknak.)

Egyik este ugyanígy megdöbbentő volt hallani, ahogy Joe Biden az Egyesült Államok szövetségeseit, Lengyelországot és Magyarországot „totalitáriusnak” írja le. Ezek az államok demokráciák és NATO-tagok!

Milyen hihetetlen sértés ezeknek a nemzeteknek, amelyek demokratikusan választották meg nacionalista kormányaikat! Ez a gúnyos megjegyzés többet tárt fel Joe Bidenről, mint Lengyelországról vagy Magyarországról. Gladden Pappin így ír:

Szembetűnő mindez, amikor valóban Magyarországra és Lengyelországra megyek és ottani hétköznapi emberekkel beszélek, hogy megpróbáljam a szemükön keresztül látni a világot.

Meg kell érteni, hogy azoknak az amerikaiaknak, akik nem beszélnek lengyelül vagy magyarul, minden, amit valaha is hallanak ezekről az országokról, az angol nyelvű médián keresztül érkezik.

Nem lehet elégé túlbecsülni azt, hogy a kulturálisan befolyásolt amerikai újságírók mennyire elfogultan viszonyultak a liberális internacionalizmushoz - vagyis, hogy illegitimnek tekintik mindazokat a nacionalista kormányokat, amelyeket népük szabad és tisztességes választásokon választott meg. Odáig mennek, hogy amint Joe Biden fogalmazott, „totalitáriusnak” tekintsék azokat.

Ami felnyitotta a szemem és az elmém a történet másik oldalára az volt, amikor néhány évvel ezelőtt először Magyarországra mentem, és arról beszélgettem a hétköznapi magyarokkal, hogy mennyire félnek attól, hogy elveszítik uralmukat saját országuk identitása és annak identitása felett a nyugati kapitalista szervezetek és a liberális intézmények miatt.

Azok az emberek a nyugati médiában és a nyugati elit körében, ugyanúgy lenézik és szánalmasaknak nevezik azokat az embereket saját hazájukban, akik hasonló nézeteket vallanak, mint azok a lengyelek és magyarok, akik  Duda Jog és Igazságosság Pártjára, valamint Orbán Fideszére szavaznak.

Nem azt mondom, hogy ezek a kormányok kritikán felül állnak, de Pappinnek igaza van: amit a Joe Bidenhez hasonló emberek leginkább visszataszítónak tartanak, az az, hogy bátran megkérdőjelezik, azt, hogy a Washingtonban és Brüsszelben folytatott politikák valóban a népeik érdekeit szolgálják-e, és hogy a nyugati elitek által szorgalmazott progresszív eszmék valójában nem mások, mint a kulturális imperializmus egyik formája.”