„Minden nemzet életében muszáj lenniük olyan szimbólumoknak, történelmi emlékeknek és hősies cselekedeteknek, amelyek minden elkeseredett vita ellenére összekapcsolják a táborokat. Ilyen szimbóluma történelmünknek Nagy Imre, akit ma 62 évvel ezelőtt, 1958. június 16-án gyilkoltak meg azért, mert kiállt a magyar nép szabadsága mellett, és inkább a halált választotta, mintsem, hogy elárulja 1956 becsületét.
Amennyire jól eső érzés visszagondolni arra, hogy a rendszerváltás időszakában Nagy Imre emléke eggyé kovácsolta nemzetünket, annyira szomorú azt látni a mostani kormány honlapján, hogy:
»Június 16. – A mai napon nincs kiemelt esemény.«
A kormány már meggyalázta a Köztársaságot és Nagy Imre emlékét, amikor szobrát a helyéről eltávolította. Ma pedig már említésre méltónak sem tartja... A mi feladatunk maradt, hogy őszintén beszéljünk a múltról, és emlékeinket a közös jövő szolgálatába állítsuk. A mi feladatunk maradt, hogy megtaláljuk azokat a kapcsokat, amelyek összekötik a magyarságot, mindezt politikai rokonszenvtől függetlenül.
És Veletek, Értetek, teljesíteni fogjuk kötelezettségeinket! Ezt a cseppet sem csekély felelősséget Nagy Imre rakta a vállunkra.”