Biztos, hogy nekünk kellene letérdelnünk?

„Donáth Anna, a Momentum emberi jogi aggodalmaskodója a napokban indította útjára mozgalmát, ami ugye egy külföldi ötlet másolata – ezek sosem a hazai talajból táplálkoznak, mindig az idegenéből –, amelynek jelmondata így hangzik: A roma élet is számít.

Sorok írója értetlenül áll a kezdeményezés előtt. Amikor romák halálra késeltek két magyar fiatalt, nem bontott zászlót »a magyar élet is számít« szlogennel. Tehát nem a valós életvesztés a kiváltó ok. (Romákat tudtommal nem gyilkolt senki.) Most bontott zászlót, amikor az USA-ban tombol a BLM (Black Lives Matter) mozgalom. (Amihez nekünk itt semmi közünk.)

Miért most bont zászlót Donáth Anna, és miért egy olyan mozgalmat másolva, melyben egy véletlen szerencsétlenség miatt – ahogy Olaszliszkán, meg most majdnem Tiszakanyáron – önbíráskodási hullám indult el?

Ha közülünk valakit szerencsétlen baleset ér, mi miért nem megyünk önbíráskodni, és miért kell rettegni attól, hogy visszafelé meg igen? Mi még szándékos emberölés esetén sem megyünk, és ezt mindenki tudja és természetesnek veszi. Ahogy Amerikában is. Statisztikák igazolják, hogy sokkal több a fehér áldozatok száma, sőt, a feketék által feketék kárára elkövetett erőszak is nagyságrendekkel nagyobb, mint a fehérek által feketék ellen.

Odafelé ez miért természetes, és visszafelé miért nem?

Miért fogadja el mindenki, hogy ez természetes, és meddig fogja még ezt elfogadni?

Miért van az, hogy ezeket soha meg sem kérdezi senki?

Biztos, hogy nekünk kellene letérdelnünk?”