Honnan másztak elő 1918–19-ben a Magyarországon a bolsevik bőrkabátosok?
„Hogy honnan másztak elő 1918–19-ben a Magyarországon a bolsevik bőrkabátosok, a Lenin-fiúk, a Szamuely-vitézek, az máig is nagy talány. Persze tudjuk, hogy »Szamuely Tibor sok szép vitézivel / Napnyugatnak indul / csillagok jöttivel« – vagyis hogy a legtöbben nemcsak jöttek, de küldték őket keletről, a bolsevik Oroszországból, de mégis. A háború is elállatiasított sokakat, meg hát „Nincsen semmink, de majd lesz / Majd ha Budapesten szovjet lesz.”
Komoly »jellemformáló« tényezők ezek, de akkor is. Védtelen embereket, civileket százával ölni! Milyen lehangoló, hogy volt rá vállalkozó. De mennyi! Jöttek ezrével állni a sorba… S még inkább, hogy jöttek az »írástudók«, mindenféle okoskodó népség, s a szép magyar dalokra olyanokat pingáltak, hogy »Az én babám vörösőr…«, meg „De szeretnék Kun Bélával beszélni«. Előmásztak a háromkissek, és daloltak, kezükben a gyilkos fegyverrel.
És előbújtak ’44-ben is, amikor a főnökeik már rég megléptek, előkerültek a bekerített Budapesten is. »Hatalmat gyakoroltak«, ami kimerült – mint huszonöt éve is – a kínzásokban, rablásokban, erőszakban, megalázásban. Mi mozgatta ezeket az embereket, és miért nem hiszem, hogy eltűntek, és nem jöhetnek elő újra, ha valami hasonló rettenetes tragédia ér minket, mint a múlt századokban annyiszor?
Mert előkerültek 1945-ben is. Gyilkoltak szerte az országban, de még ma is keveset tudunk ezekről a »népítéletekről«. Igaz, most azokról beszélek, akik megint jelentkeztek, megint mindenre kaphatók voltak, elszabadult bennük a gyűlölet, ugyanakkor a kapzsiság. Vakon teljesítettek minden parancsot már februártól a Politikai Rendészeti Osztály, majd az Államvédelmi Osztály egyenruhájában. Válogatott kínzásokkal dolgoztak. Miféle erő, miféle beteges gyűlölet vagy rémisztő fatalizmus kell ahhoz, hogy elkövessék a válogatott kínzásokat? Hogyhogy nem mondja ki az ember, hogy ebben nem veszek részt?”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
