„Harminc éve, 1989. március 15-én végre együtt ünnepelt a nemzet. Nagy pillanat volt, de elrepült, s végül nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna. A rendszerváltást ellopták, az igazi hősökre, a helyettünk megvert, elektrosokkolt, lecsukott ellenállókra nem emlékezünk. Az átvilágítás, a reprivatizáció, a jóvátétel és az igazságtétel elmaradt. »Kimosták az agyunkat. Szép csöndben majszoltuk a parizert, és közben eladósodott az ország. Aztán néztük a Szomszédokat, mialatt kilopták alólunk mindent, még azt a nyomorult, piros műanyag szart is, amit még széknek sem lehetett nevezni, de legalább üreges volt. Kicserélték a téliszalámit zalaira, és elhitették velünk, hogy a zalai finom. Aztán eladták azt a gyárat is«. Vezércikk.
Ha valakinek lelki problémái lennének az ellopott rendszerváltás miatt, nyugodtan felkeresheti Buda Árpád pszichiátert Gyöngyösön, az idők változtak, a doktor úrnak már magánpraxisa van, gondolom, elektrosokk készüléke sincsen, így nem fog elektródákat helyezni a fejünk két oldalára, hogy lenyugtasson minket, s végre megértsük, nincsen semmi baj, ahogyan ötvenhatban ellenforradalom volt, úgy a Kádár-rezsim sem volt diktatúra, és a rendszerváltást sem lopták el.
A B. Árpád vezette gyöngyösi zárt osztályon a nyolcvanas években elektrosokkal és nyugtatókkal kezelték Rusai Lászlót (is). Az ELTE egykori nevelőtanárának az volt bűne, hogy röplapozott, és 1985. március 15-én kiragasztotta a rendszerellenessé átköltött Bujdosó kuruc rigmusát a pesti Petőfi-szoborra.”