Összefogásvita az ördöggel

„A folyamatosan gyengülő szocialisták emiatt hívták életre az előválasztás intézményét, amelyen a párt korábbi miniszterelnök-jelöltje, illetve budapesti politikusa méretteti meg magát egy látszatversenyben. Ezzel igyekeznek garantálni, hogy a csökkenő támogatottság ellenére is az ő emberük legyen az ellenzéki főpolgármester-jelölt. Természetesen a szocialisták taktikai húzásán hamar átlátott a többi politikai erő, így például Puzsér Róbert is majd csak az EP-választást követően – ha addig nem omlik össze az egész próbálkozás – csatlakozik az előválasztáshoz.

Puzsér ugyanis tisztában van azzal, hogy az alacsony részvétel mellett zajló előválasztáson csupán a szocialistákhoz szorosan kötődő szavazók vesznek részt, így annak ellenére jöhet ki Horváth Csaba győztesnek, hogy Budapesten messze nem ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az előválasztás csak tovább mélyíti az ellenzéki konfliktusokat, ráadásul túlságosan kitolja a főpolgármester-jelölt személyének megnevezését.

Az elmúlt hetek folyamatai még inkább rávilágítanak arra, hogy míg a jobboldalon a Fidesz–KDNP egy olyan közösséget épített ki, amelyben több millióan hasonlóképpen gondolkodnak a Magyarországot és Európát érő kihívásokról, családról és nemzetről, addig az ellenzéki térfélen csak egy teljesen széttagolt, számos érdekellentétet magában hordozó tömeg áll. Ezeket a pártokat még az Orbán-gyűlölet sem tartja össze, a pár hetes közös tiltakozás után azonnal szétestek. Így beszélhetnek közös EP-listáról, Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig tartó összefogásról, közösség híján csupán egy értékmentes, hatalomtechnikai masszát gyúrnak, ami garantáltan elbukik a jobboldali értékközösséggel szemben.

Csak akkor van esélye az ellenzéknek, ha kemény munkával kiépítenek egy olyan stabil értékrendű és identitású pártot, amely kitermel egy hiteles és karakteres vezetőt. Ez azonban nem pár nap, hanem hosszú évek kemény munkája, amihez láthatóan nincsen sok kedve az ellenzéki politikusoknak, így marad a már unalomig ismert összefogásvita, amelyhez a televíziós nyilatkozásokon túl sok energia nem kell.”