Miért téved Tordai Bence?

„Ámde Orbán miniszterelnök úr hívei, hűséges szavazói: nem ostobák és nem tudatlan senkik, hanem honfitársaink, polgártársaink, annak a népnek a részei, amelyet szolgálni minden demokrata hivatása, s akik egyszerűen ennek a ténynek a folytán megérdemlik tiszteletünket, akármennyire elkeserítő, hogy azt gondolják, amit gondolnak. Ők – szerintem meggondolatlanul és könnyelműen – tisztelik, sőt: közülük sokan szeretik Orbán Viktort, és nem szabad megbántanunk őket. Nem azért, hogy legközelebb nekem vagy Tordai Bencének inkább tetsző módon szavazzanak, ha udvariasak vagyunk jelenlegi bálványukhoz.

Nem efféle megfontolásokból, hanem azért, mert az egalitárius erkölcs (amely elvileg összeköti a baloldal különféle irányzatait) az egyenlő méltóság elvéből indul ki, s nem szabad előadódnia olyan helyzetnek, amelyben jobboldali atyánkfiai úgy érezhetik, hogy a baloldaliak megvetik őket. Nem hinném, hogy Tordai Bence képviselő úr lenézi a kormánypárti és jobbikos választókat, de téved, ha azt gondolja, hogy ezt nem fogják föl tiszteletlenségnek nem Orbán miniszterelnök úrral, hanem saját magukkal szemben. No meg persze sületlenségnek és bohóckodásnak.

Azt hiheti, hogy ez amolyan demokratikus limonádé, s hogy én itt mint a nemzet illemtanára lépek föl, már nem is először. (Bár szigorúan megtartóztatom magam a politikai jobboldal és az állami sajtó stiláris kioktatásától, mert az még reménytelenebb, mint ez a nyilván hiábavaló kísérlet.)

Nem – bár ezt se bánom.

Ugyanis csak akkor térhetünk rá (röviden) a lényegre, ha a legszigorúbb értelemben emberszámba vessszük politikai ellenfeleinket, akiknek az elveit tűrhetetlennek találjuk. Mert csak ebben az esetben vethetjük föl a felelősség kérdését. Fölnőtt emberekről van szó, akiknek tudniuk kell, hogy a jelenlegi állapotok – amelyek között a közszabadságok egyre zsugorodnak, nem keveset meg föl is számoltak már – többek között az ő választásuk következményei is. Is, mert a fő okok személytelen folyamatok eredői. De hazánk hanyatlásában nem teljesen ártatlanok – bármennyire jóhiszeműek – a jobboldali szavazók, akik annak a rendszernek egyszerre a létrehozói és az áldozatai, amelyről voltaképpen már mindenki láthatja, aki napi negyedórát rászán a tájékozódásra, hogy micsoda. (Más felelősök is vannak bőven, nem utolsósorban az ellenzék meg az olyan értelmiségiek, mint én.) Remélem, Orbán úr mostani támogatói majd meggondolják magukat – bár ez most már távolról sem elég a változáshoz: parlamenti úton ez a rezsim aligha szüntethető meg. Ahhoz ugyanis szabad nyilvánosság kell – többek között –, ami már nem áll rendelkezésre, és éppen Orbán kormányzati szisztémájának kárvallottai férnek hozzá a legnehezebben információkhoz, érvekhez, gondolatokhoz.”