Domináns kultúra Magyarországon

2018. június 15. 14:13

Egyedül a többségre épülő, nemzeti és polgári domináns kultúra képes arra, hogy a migráció éveiben és évtizedeiben megtartsa és életben tartsa ezt az országot.

2018. június 15. 14:13
Fricz Tamás
Fricz Tamás
Magyar Idők

„A Leit­kultur körüli vita a mai napig tart, a jelenlegi német kormányban Jehns Spahn egészségügyi miniszter az, aki a bevándorlás kapcsán a német hagyományt, kultúrát és nyelvet magában foglaló Leitkultur tiszteletét tartja az integráció alapfeltételének.

Nálunk szerencsére nem a migránsok integrálódása kapcsán merülhet fel a kulturális dominancia kérdése, viszont a kérdés mégis hasonló: hogyan lehet egy globalista, kozmopolita, multikulturális alapokon álló korszak után a nemzeti hagyományokra, a polgári és demokratikus szokásokra, a családra, a keresztény értékrendből merítő erkölcsi rendre építeni az életünket? Hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy közben mégis fenntartsuk a nemzet egységét, s kellő teret kapjanak a dominánstól eltérő (szub)kultúrák is?

Kellő szerénységgel és alázattal minden honpolgárunk iránt, de mégis kellő önbizalommal kell és lehet vállalni a dominanciát, intézményesen, forrásokban, hogy az esélyek végre kiegyenlítődjenek ebben az országban. Mindezt abban a hitben, hogy ez nem csak ennek a tábornak válik hasznára és jólétére.

Már csak azért is, mert egyedül a többségre épülő, nemzeti és polgári domináns kultúra képes arra, hogy a migráció éveiben és évtizedeiben megtartsa és életben tartsa ezt az országot.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szkeptikus
2018. június 16. 21:08
" hogyan lehet egy globalista, kozmopolita, multikulturális alapokon álló korszak után a nemzeti hagyományokra, a polgári és demokratikus szokásokra, a családra, a keresztény értékrendből merítő erkölcsi rendre építeni az életünket?" Szerintem: első feltétel, hogy mi magunk példát mutassunk a saját életünkkel - ez persze valószinüleg "szükséges, de nem elégséges" feltétel. És, úgy gondolom, valamennyire vissza kellene venni a másként gondolkodókat - itt a mandin is megtalálható - válogatott sértegető jelzőkkel való minősítését. Az emberek véleménye változhat - magam is tapasztaltam már, hogy egy tárgyilagos beszélgetés jó hatással lehet. Egy ember véleményét kezdetben az alakítja, hogy családi környezetében mit lát-hall. Ha türelmesen elmondjuk, hogy a valóság más mint amit ők vélelmeznek, az időnként - nem mindig, de nem is kevésszer - jó hatással lehet. Figyelemreméltónak tartom, hogy mikor Alekszandar Vucsics szerb elnöktől megkérdezték, hogy miben látja Szerbia legfontosabb problémáját, ezt válaszolta: "Nem az a legnagyobb problémánk, hogy lesz-e pénzünk. A mi legnagyobb gondunk az, hogy hogyan változtassuk meg a saját gondolkodásunkat" - mert alapjában véve minden a fejben dől el. Vucsics maga példa a gondolkodás megváltozására: a szélsőséges radikális Seselj vajda híve volt, de látta, hogy ennek eredménye lebombázott épületek, Szerbia teljes elszigetelődése, és meg kell változtatni a céljaikat.
matykox
2018. június 15. 20:00
Ez megint egy jó elemzés Fricztől. Az állításai helytállóak.
Pelso j.
2018. június 15. 15:10
hagyomány, a polgári, család, értékrend, erkölcs, meg nemzet egység,.......... -mondja egy politikai vállalkozás eltartott propagandistája.
NemSzűrt
2018. június 15. 15:07
A szerző által leírtakkal egyetértve, már középtávon is azt látom a legnagyobb veszélynek, hogy a kormányzat minden igyekezete ellenére a fiatalok jelentős része a korszellemnek megfelelően továbbra is „globalista, kozmopolita, multikulturális” csatornákon keresztül szocializálódik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!