A legbátrabb magyarok

2018. június 01. 18:40

A haladó civileket két csoportra oszthatjuk, civilségük motívumai szerint. Vannak, akik nettó hülyeségből teszik, amit tesznek és vannak, akik viszont pénzért.

2018. június 01. 18:40
Aristo
Aristo blogol

„A civil a jolly joker magyar libsizmus politikai kártyapaklijában. Mindent üt. (Kivéve, ha ott van a rendőr) Bármikor bevethetők, bárhol viszont sajnos nem, csak Budapesten.

A várakozástól eltérően egyáltalán nem nevezhetjük őket arctalannak. Vannak vezető arcaik, melyekben mintegy megtestesülnek, mint például Niko a koszlidérc, vagy Komáromy a kéményrehágó.

A haladó civileket két csoportra oszthatjuk, civilségük motívumai szerint. Vannak, akik nettó hülyeségből teszik, amit tesznek és vannak, akik viszont pénzért. Azonban a bátorságukhoz nem férhet kétség, hiszen – mint láttuk – akár az időjárás viszontagságainak is képesek kitenni magukat a szent cél érdekében, kockáztatva a megfázást. Életük a »bölcsész vagyok mit csináljak?« megrendítő kérdése köré fonódik.

A jó hír az számukra, hogy amennyiben megfáradtak a küzdelemben, visszavonulhatnak a fejlett nyugat vendéglátóipari létesítményeibe, ahol viszonylagos kényelemben, munkaterápiával morzsolhatják napjaikat, merengve a régi szép tüntetéseken.

***

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jeles magazin által a legbátrabbnak tituláltak legnagyobb része vagy az ivarszervei, vagy pedig az emésztőszervei okán lett bátorrá kinevezve. Mondhatnók emberi lényegüknek inkább a biológiai oldalát domborítva ki.

Megjegyezném, hogy az emésztő- és ivarszervek által való vezérlés az összes gerincesnél ugyanígy megtalálható. Például a csimpánzoknál, akik mikor nem párzanak akkor esznek, vagy – horribile dictu – isznak. És ők úgyszintén, bár nem szenvednek feltűnési viszketegségben, ezen funkcióikat, a Forbes bátraihoz hasonlóan, a nagy nyilvánosság előtt gyakorolják. Ecce homo.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2018. június 02. 09:12
Mi a faxom az az "egészségeséletmód-influencer"(sic!) ?
áfonya
2018. június 02. 07:36
" Fogódzkodjanak meg! Korszakváltás! Juncker: Itt az idő a ruszki-rugdosás befejezésének! .... RUSSIA TODAY Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: itt az ideje ismét felvenni a kapcsolatokat Oroszországgal és befejezni rugdosását. Ami meglepő kontraszt azokhoz képest, akik Nyugaton állandóan Moszkvát vádolják és szankciókat léptetnek életbe ellenük. Erről Juncker ma beszélt Brüsszelben egy ottani agytröszt rendezvényén." Tőlünk az orosz piacot elrugdalták merkenek ez volt a cél . Piac kitúrás a kelet bloktól ,holott mindenki tudja oroszoktól most nem kell tartani..... Épeszű ember látja a brüsszeli diktátorok aljas szándékát azt az oroszokat mocskolták ahonnan az energiát kapják , második nagy vezeték építése németek felé folyamatban van..... Gazember brüsszeli vezetők oroszok felé paroláznak még a keleti blokkot oroszok ellen uszítják. Junckerék még mindig azt hiszik a keleti blokk gyűlöli az oroszokat a 45 éves kommunizmus miatt ,,,de hát a jucker merker may zsidó körök rúgták a magyarokat a kommunisták közé ..(Jalta) ...Minden szál a nyugat felé vezet miért is éltünk megszállás alatt 45 évig ,miért is szenvedett a magyar nép még a nyugat a gazdagságban dúskált ..... 1989 váltás se volt más a keleti blokkot a nyugat vegye át ,maradék értékeitől kifossza a magyarokat,majd Brüsszelből szórják nekünk a morzsát nem Moszkvából.
fakutya Bobber
2018. június 01. 23:25
Ők a hivatásos civiljeink: Az ellenzéki értelmiség a 80-as években egyfajta „mozgalmi” életformát élt. Képes volt arra, hogy az általa létrehozott, viszonylag szűk körű nyilvánosság zárt keretein belül autonóm módon helyettesítse a hiányzó politikai társadalmat. Első hivatalos szerveződésük sem párt volt, hanem laza mozgalmi szervezet, a Szabad Kezdeményezések Hálózata. A hálózatból létrejött párt, az SZDSZ mérhetően addig volt sikeres, amíg a politikát értelmezni tudta a mozgalmi dimenzióban. Erre az utolsó lehetőséget a taxisblokád kínálta. A politika hivatásszerűvé válása egyre kisebb mozgásteret hagyott a kritikai értelmiségi szerep gyakorlása számára. A párt értelmiségi holdudvarának jelentős része kiábrándult a politikából. A politikusi hivatás és a szakmai elkötelezettség eltérő és egyaránt zárt orientációi mellett a kritikai értelmiségnek újfajta érdekérvényesítési stratégiát kellett kidolgoznia, amelyik lehetőséget hagy köztes szerepek eljátszására. Egyebek között erre szolgált ez a sajátos értelmiségi mozgalom, a Demokratikus Charta. Az értelmiségi mint mozgalmi ember: a felhívástól a társulásig 1991. augusztus elején, Budapesten találkoztak a volt kelet-európai szamizdat folyóiratok szerkesztői. E találkozón Konrád György, a Pen Club akkori elnöke javaslatot tett egy nemzetközi, kelet-közép-európai demokratikus charta megalakítására, amelyben közös álláspontként rögzítették a posztkommunista országokban kívánatos „demokráciaminimumot”. A javaslatot a korábbi szolidaritási akciók mintájára a térségben tapasztalható növekvő etnikai feszültségek motiválták. A jelenlévők a gondolatot elvetették: „kár erőltetni az értelmiség olyan romantikus szerepét, amely korábban aktuális volt, de ma már nem az. A helyzet kulcsa most már a professzionális politikusok kezében van” – hangzott a legfőbb érv.[1] A sikertelen szovjet puccs után néhány nappal került nyilvánosságra Kónya Imrének, a kormányzó MDF frakcióvezetőjének elhíresült tanulmánya. Kónyát nem sorolták az MDF radikálisai közé, ezért keltett meglepetést, hogy a politikus határozottabb fellépést sürgetett a privatizáció és a média területén, és szorgalmazta az elmúlt rendszer felelőseinek megbüntetését. A Kónya-téziseket az SZDSZ vezetői fenyegetésként értékelték. A párt két vezetője, Kis János pártelnök és Bauer Tamás hosszú cikkben elemezte az MDF tekintélyuralmi törekvéseire mutató jelenségeket.[3] Kis János javaslatára az ügyvivői testület elhatározta, hogy a kormány jobbratolódásával szemben egy nyílt Chartát tesz közzé, amelyhez csatlakozván az állampolgárok kifejezhetik a demokratikus értékek iránti elkötelezettségüket, illetve azt, hogy a demokratikus átalakulást nem tekintik befejezettnek. Az SZDSZ vezetőinek érvelésében volt azonban egy másik meghatározó elem: a kritikai értelmiséghez szóló üzenet, amely a politikán belül lévők és kívül rekedtek közti szakadék áthidalására tett javaslatot. A javaslat a rendszerellenzékiség logikáját követte, amennyiben az értelmiséget „kívülállókra” és „belülállókra” osztotta, nem pedig az értelmiségiek és politikusok között tett különbséget. Az írást nem szociológiai elemzésnek szánták, hanem politikai cikk volt: „a demokrácia védelmében össze kell fogni mindenkinek, aki nemcsak a kommunistákkal, de mindenféle tekintélyuralommal szemben a szabadság oldalán áll” – írták a szerzők. Az MSZP prominens politikusai viszont siettek csatlakozni ehhez az állásponthoz.[5] Az SZDSZ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy itt nem pártpolitikai kezdeményezésről van szó: a Chartának a hasonló értékeket valló polgárok együttműködésén kell alapulnia. Pető Iván ügyvivő kifejtette: bár a Charta ötlete az SZDSZ-től származik, abban a párt tagjai mint magánszemélyek vennének részt, az SZDSZ pártként, azaz politikai szervezetként nem kíván aláíró lenni. A szöveg, amelynek formába öntésében olyan ismert írók működtek közre, mint Konrád György és Kornis Mihály, két hétre rá készült el. A felhívást kétszer is megvitatták a Merlin Színház különtermében. A legélesebb vita azon folyt, vajon a demokrácia inherens részének tekinthetők-e a szociális jogok. Végül Bossányi Katalin újságíró, korábbi MSZP-s képviselő javaslatára vették be a szövegbe a szociális minimum követelését, A szöveg 1991. szeptember 27-én látott napvilágot 162 – túlnyomórészt baloldali és liberális – értelmiségi aláírásával. A kitűnő sajtókapcsolatokat jelzi, hogy a felhívás teljes szövegét négy országos napilap is közzétette http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-demokratikus-charta-tortenete A kitűnő sajtőkapcsolatokataz is jelzi, hogy az Antallkormány beiktatását viszont nem közvetitette a gőzszolgálati Na, ezek "A" civilek, meg ezeknek a kölkei.
annamanna
2018. június 01. 21:51
A szöveg elég vicces. Ha Aristo sárosdi Lilla fiatalabb kiadására kíváncsi, ajánlom a Kolorádó kid c. filmet, annak az egyik főszerepét játszotta (és ott is kellett vetkőznie https://www.youtube.com/watch?v=L0Mo-Gv0BMo ). El nem tudtam képzelni, ki lehet Niko, a koszlidérc, de most már tudom https://aristo.pestisracok.hu/csata-a-ligetben/ Ez még viccesebb szöveg. Ami a fakivágásokat illeti, ott azt nem értem, hogy miért nem vágták ki már régesrég a Liget fagyöngyös fáit (és nyilván máshol is problémát jelent a fagyöngy terjedése a fővárosban). A fagyöngyöt semmivel sem lehet gyógyítani, azon már csak a fakivágás segít. Mivel sajnos fertőz, a madarak egyik fáról a másikra viszik a magokat a csőrükben, így a legjobb a fertőzött fát minél előbb eltüntetni, és újat ültetni a helyébe. Ez tényleg óriási probléma, amire nincs gyógyszer, és láthatóan senki sem törődik vele. Amikor legutóbb a Ligetben jártam, még a galambon is rákos daganat lógott. Tehát a helyzet valóban nem jó, az élőlények nagyon nehezen bírják a nagyvárosba szorult létezést. "a nemzet aranyhala" - na ez is jó :) Egyébként a Forbes listája nem éppen ismeretlen nevekkel van tele: https://forbes.hu/legyel-jobb/milyen-tabuk-hagyjuk-mar-itt-a-legbatrabb-magyarok-listaja-forbes-urban/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!