Miért nehéz előrejelezni?

„4. A politikai elemzők a kampány során leginkább abból dolgoznak, amit a politikai szereplőktől látnak: politikai eseményeket, a kampány dinamikáját, politikusok megszólalásait figyelik, értelmezik. Nagyon sok értékes tudást lehet így szerezni részben a kampány lehetséges hatásáról, részben a szereplők gondolkodásáról. 2018-ban például jól látszik, hogy ennek a kampánynak a dinamikája nagyon más, mint a négy évvel ezelőttié volt: akkor szinte minden a kormányoldal tervei szerint alakult, idén ez sokkal kevésbé mondható el. Feltételezhetjük, hogy mindez hathat a választók utolsó hetes-napos döntéseire is, de hogy pontosan hogyan, annak nyomon követését leginkább a közvélemény-kutatásoktól várnánk - itt viszont visszajutunk az első pontban bemutatott bizonytalanságokhoz.

Számomra még érdekesebb a szereplők viselkedésének értelmezése. Nyilvánvaló, hogy a legtöbbet ők tudják a valós helyzetről, ők ismerik a legpontosabb, legdrágább és sajnos nem nyilvános felmérések adatait, hozzájuk futnak be azok az információk az egyéni választókerületekből, amelyekből képet tudnak alkotni a közhangulatról, a várakozásokról. Ezekről persze nem beszélhetnek őszintén a nyilvánosság előtt, de a viselkedésük mégis árulkodó. Látjuk például, hogy a miniszterelnöki személyes kampány merrefelé jár: Orbán Viktor nem a Fidesz számára legnehezebben megnyerhető választókerületekbe látogat el, hanem az ezen a listán eggyel jobb helyzetben lévőkbe, ami arra utal, hogy a kétharmad megszerzése már nem cél a Fideszben, és sokkal inkább az abszolút többség megvédésére koncentrálnak. S látjuk a különbséget a nyilatkozatokban a négy évvel ezelőttihez képest, érezzük, hogy a kormányoldal ma sokkal jobban tart a választás kiszámíthatatlanságától, mint négy évvel ezelőtt. Mindez persze nem tudás, legfeljebb tapasztalat, megfigyelés, megérzés.

Hogy mi tehát a tanulság? Az, hogy bár sok dolgot tudunk, látunk, értünk, gondolunk, valójában mindez nem alkalmas arra, hogy megmondjuk, mi lesz a választás végeredménye április 8-án. Nincsenek megbízható kutatási eredmények, vagy ha vannak is, a választás előtt nem tudhatjuk, hogy a széttartó eredmények közül melyek azok. Nincs a most vasárnapra is érvényes tudásunk sem a pártok valós támogatottságáról, sem ezen támogatottságok területi eloszlásáról, sem a részvétel nagyságáról, sem az egyéni kerületi eredmények szempontjából létfontosságú átszavazások mértékéről. Mindezek olyan bizonytalanságot eredményeznek, amelyek alapján komoly ember nem vállalkozhat előrejelzésre.”