Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Mostantól a demokrácia nevű játékot az utcán játsszuk.
„Szóval vannak zavaró körülmények jócskán, de ha ezeket összeadom, a legzavaróbb körülmény még mindig az marad, hogy a Fidesz újabb francos kétharmada végképp tönkretehet mindent, de mindent, amiért még érdemes Magyarországon élni.
Nem, nyilván senki nem akkora hülye, hogy azt gondolná, ezen egy tüntetés önmagában változtat bármit is. Viszont az a helyzet, hogy innentől – ha érdekel a közélet, és nem vagy fideszes – két lehetőséged van: menekülsz vagy harcolsz.
És én nem fogok menekülni.
Mostantól a demokrácia nevű játékot az utcán játsszuk. Meg a tereken. Meg a falvakban, meg az orvosi rendelőkben, meg a maradék szerkesztőségekben, meg mindenütt, ami nem a Parlament. És nem négyévente, hanem folyamatosan. Mi vagyunk ugyanis többen, akik a hazugság, a korrupció és a gyűlölet ellen szavaztunk. Majdnem hárommillió ember. Mutassuk meg, hogy nem vagyunk birkák, nem félünk, és nem adtuk fel. Mutassuk, hogy akik szeretik a szabadságot és az igazságot, azok nem gyengék, és nem vesztesek.
És ez még nem a cél, hanem egy új kezdet.–