A Fidesz eredeti céljairól (2017)

Részlet a Mandiner 2017 novemberi, Szájer Józseffel készült nagyinterjújából.

„1988-ban, amikor megalapították a pártot, akkor olyan Magyarországra vágytak, amilyen a mostani? 

A céljaink jelentős része megvalósult. Azt akartuk, hogy Magyarország demokratikus jogállam legyen. Egy olyan ország, ahol érdemes élni és dolgozni. Azt gondolom, hogy ezeket az alapcélokat elértük. Ha valaki elolvassa a Fidesz alapító okiratát, és megnézi, hogy hol állunk most, akkor nyilván egy aktuális politikai helyzethez is igazodva, de azt lehet mondani, hogy az akkori tervekből nagyon sok minden megvalósult. Kétségtelen azonban, hogy vannak olyan elemei az akkori programunknak, amelyek azért nem valósultak meg, mert időközben kiderült róluk, hogy értelmetlenek. Például annak idején azért, hogy a világháború esélye és a tömbök szembenállása megszűnjön, a Fidesz azt javasolta, hogy Európa legyen egy demilitarizált övezet. Ez mai szemmel meglehetősen pacifista követelés, de ezt a realitás helyrehozta, hiszen Magyarország épp a Fidesz segítségével csatlakozott a NATO-hoz. Világossá vált tehát az, hogy ahhoz, hogy az értékeinket, az életmódunkat, a világunkat meg tudjuk védeni, ahhoz szükségünk van hadseregre. Ugyanakor azt nem gondoltam volna harminc évvel ezelőtt, hogy még ilyenkor is hiábavaló harcokat folytathatunk a határon túli magyar kisebbségek helyzetének javításáért, lásd: ukrán oktatási törvény. 

A Fidesz megalapítását nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Az akkori Magyar Hírlap például »nem törvényes szervezetnek« nevezte a Fideszt. Önök ezért sajtópert indítottak az újság ellen. Ez az akkoriban szokatlan lépés tényleg az ön ötlete volt?

Igen. Nem csak hogy én találtam ki, hanem igazából pont a per kapcsán lettem igazán fideszes. Ugye alapító tag vagyok, hiszen ott voltam az alapító ülésen. Kicsit késve érkeztem ugyan, ugyanis épp egy angol jogfilozófia szemináriumot tartottam a kollégiumban, de amikor odaértem, akkor még javában zajlott az alakuló ülés, és beléptem a pártba. De igazán aktív akkor lettem, amikor láttam, hogy pár nappal az alapítás után megjelenik a Magyar Hírlapban egy szöveg a Fidesz megalakítása ellen. A cikkben az állt, hogy mi törvénytelen szervezetet hoztunk létre.

Ettől olyan mérges lettem, hogy elkezdtem ezzel foglalkozni. Jogászként azt gondoltam, hogy itt súlyos probléma van, hiszen az alkotmány kimondta a szervezetalakítás jogát, és ez a szöveg ezzel teljesen ellentétes volt. Ekkoriban már, mi jogászok úgy gondoltuk – elsősorban Sólyom László hatására –, hogy ki kell állnunk az igazunkért, és ha vannak jogi eszközök, akkor azokat igénybe kell venni. Hazudtak rólunk, mi ezt nehezményeztük, ezért pert indítottunk ellenük. Én készítettem elő az összes erre vonatkozó jogi dokumentumot, de felbéreltünk egy ügyvédet is, Dornbach Alajos személyében, de ő tulajdonképpen fejléccel ellátva beadta azokat a dokumentumokat, amelyeket én elkészítettem.

Ez a per politikailag is sokat hozott a Fidesznek, hiszen vonzotta a nyilvánosságot. Ezért indították? Nehéz elhinni, hogy 1988-ban kedvező bírósági ítéletre számítottak.

Ki kellett törnünk a nyilvánossághoz, ezért már a megalakulásról is tartottunk nemzetközi sajtótájékoztatót, amin ott volt a Szabad Európa és a BBC. Persze a perrel is a figyelem középpontjába kerültünk. De a per azért is volt fontos, mert nem szerettük volna, hogy rajtunk maradjon a törvénytelen jelző. Ezzel nemcsak rossz hírünket keltették, de akadályozhatták volna a növekedésünket, hiszen sok diák úgy gondolhatta, hogy egy kommunista rendszerben nem szerencsés egy törvényellenes szervezethez csatlakozni. Ezeknek a diákoknak a fejében helyre kellett tenni, hogy mi nem vagyunk törvényellenesek. Be is jött ez a lépés, hiszen folyamatosan, minden egyes ülésen egyre többen lettünk.

Magához az alapításhoz mit szólt a hatalom?

Az alapításra a Bibó István Szakkollégium társalgójában került sor. Ekkoriban Stumpf István volt a kollégium igazgatója, de ő az alapítás napján külföldön tartózkodott és nem tudott ott lenni, ezért az alapítást megelőzően engem kerestek meg a karról, hiszen én voltam a rangidős nevelőtanár. A kar KISZ-bizottsága és a pártbizottság is behívott magához, és mondták, hogy az alapítást követően menjek vissza és számoljak be arról, hogy mi történt. Mondtam erre, hogy ez azért elég különös kérés, és én ezt nem tudom teljesíteni.

Miután pedig senkit sem tudtak beszervezni, maguk jöttek el az alapító ülésre, tehát ott ültek velünk együtt a Fidesz megalakításánál. Csak akkor hagyták el a termet, amikor a levezető elnök azt mondta, hogy csak azok maradjanak, akik részt kívánnak venni a Fidesz megalakításában. Ekkor ezek a baloldali urak felálltak és elmentek.

Miért pont a Bibóból kelt ki a Fidesz? 

A Bibó 1983-tól egy független, gondolkodó ifjúsági közösség volt. Meglehetősen rendszerkritikus közösség voltunk, és még az egyetem hatalmát is csak nehezen tudtuk elfogadni. Rengeteg vitánk volt az egyetemmel. Még az oktatók között is vita volt abban, hogy nekünk mekkora szabadságot szabad engedni. Mi nem voltunk hajlandóak tudomásul venni, hogy egy elnyomó rendszerben élünk. De hozzáteszem , nem a Bibó volt az egyetlen ebben a vonatkozásban. Kiemelném a Bibó mellett a Rajk Szakkollégiumot, de a Műszaki Egyetemen és a Soproni Egyetemen is voltak ilyen kezdeményezések. Szerveztünk is minden évben nyári szakkollégiumi táborokat, ahol mind a személyi kör, mind az a gondolkodásmód, amelyet később a Fidesz képviselt, összejött.

Sokakat foglalkoztató kérdés jön. Ki kinek volt a szobatársa? Ön kivel lakott egy szobában? 

Én már ekkor a feleségemmel éltem. De ugye ez egy hosszú időszak, tehát négy vagy öt év. Ez alatt az időszak alatt a szobatársak cserélődtek természetesen. De arra emlékszem, hogy Fodor Gábor a szobatársa volt Orbán Viktornak, bár nem a teljes időszakban. 

És Simicska Lajos?

Ő is a feleségével lakott.

Soros György mennyit segített akkoriban a Fidesznek? Gyakori ellenzéki kritika, hogy bezzeg akkor még jó volt, amikor önöknek adta a pénzt.

Soros György segítette a magyar demokratikus átalakulást, ez tény, ezt senki sem kérdőjelezte meg. De ezt nem szabad összekeverni a jelenlegi helyzettel. Ma ugyanis, amit a Fidesz képvisel, teljesen ellentétes azzal, mint amit Soros György gondol a világról. Tehát a kommunista rendszer szétbontására jó volt Soros György, de most nem egy destruktív ideológiára van szükség, hanem éppen egy közösségi Magyarországnak a felépítésére törekszünk, amelyben a közösségnek az erejét adjuk vissza. Meg kell találni az egyensúlyt az egyéni jogok és a közösség érdekei között. Amit viszont ő képvisel akár a bevándorlásban, akár a szabadságjogok a tekintetében, az mind olyan, amivel mi szemben állunk. A ’80-as években viszont örömmel elfogadtuk, hogy segíti a kommunizmussal szembeni harcunkat. Én is voltam Soros-ösztöndíjas Oxfordban, és nem gondolom, hogy egy ösztöndíjjal valakinek a tudását meg lehet vásárolni.”