Válaszom a budapesti baloldalnak

„Persze érthető, hogy a baloldal számára »ami számít«, csak az, hogy jelöltjei hány körzetben lesznek sikeresek. De rajtuk kívül kinek és minek lenne ez a kimenet fontos, és kinek lenne egyenesen káros?

Az LMP – egyetértve Heller Ágnessel és Márki-Zay Péterrel – az összes ellenzéki párt és civil szervezet összefogását kezdeményezte azért, hogy minden Fidesz–KDNP-jelölttel szemben egy ellenzéki jelölt maradjon. Mélyebb értelemben a kezdeményezés az általános konszenzus keresésének politikai kultúrájáról, annak kialakításáról szólt. Ez lett volna az Orbán-rezsim megbuktatásához leginkább vezető út; minden más konstrukció vagy jóval kockázatosabb, vagy eleve sikertelenségre van ítélve.

Az LMP elképzelését a Jobbik elutasította, mert nem kíván semmilyen formában sem együttműködni az MSZP-vel, illetve a DK-val, az MSZP és a DK pedig azért, mert nem kíván együttműködni a Jobbikkal. Magyar Bálint és társai (mint például Farkasházy Tivadar, Tóta vagy Bolgár György) szerint mindebből az a helyes következtetés, hogy a Fidesz hatalmon maradásáért az LMP lesz a felelős.

A sajátos érvelés – miszerint nem az a felelős, aki a leváltás legjobb módját elutasította, hanem az, aki azt kezdeményezte – következő csavarja pedig az, hogy az LMP (és persze a Momentum) lépjen vissza a baloldal, de ne a Jobbik javára, növelje az MSZP/DK esélyeit, csökkentse a rá leadott szavazatokat, és ne segítsen a Jobbikon.”