Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Az a gazdasági növekedés hasznos, ami nem borítja fel a pénzügyi egyensúlyt.
„Visszatérve a hazai növekedés jellegére, azt újabban inkább a hazai szektorok dinamikája mozgatja, miközben a multinacionális szektor is szépen teljesít. Kiemelkedő az idegenforgalom, és újabban az építőipari teljesítmény növekedése, de ha az időjárás sem szól túlzottan közbe, a mezőgazdaság is ebbe a sorba tartozik. Ezeknek a szektoroknak a növekedése azért is rendkívül hasznos, mert az itt létrehozott GDP szinte teljes összegben hazai jövedelemmé válik, szemben a multinacionális szektorral, ahol a GDP-ből vajmi kevés jövedelem marad hazánkban.
Nem véletlen, hogy a növekedés fő hajtóereje manapság már nemcsak az exportkereslet, hanem éppen a hazai megnövekedett vásárlóerő. Annak idején éppen a Bokros–Surányi álompáros favorizálta az exportorientált növekedés kizárólagosságát.
Távolról sem mélyedtünk el e cikk keretében, hogy a gazdasági növekedést sokoldalúan értékeljük, mielőtt végső ítéletet mondunk. Reményeim szerint viszont adódik így is néhány fontos minőségi kapaszkodó. Az a gazdasági növekedés hasznos, ami nem borítja fel a pénzügyi egyensúlyt. Emlékszünk még a baloldali évtizedes maszlagra, hogy vagy növekedés, vagy egyensúly, lehet választani. Erre évek óta alaposan rácáfolunk, viszont a románok még távol állnak ettől. Az a gazdasági növekedés jó, ami a legmagasabb stabil hazai jövedelmeket hozza létre.
Egyértelmű, hogy nemcsak a GDP nagysága, hanem a kifejtett hatások is lényegesek, amit úgy is leírhatunk, hogy egészséges szerkezetű gazdasági növekedés, ami nálunk megvalósulni látszik, de a káprázatos GDP-növekedést létrehozó Románia ettől még távol áll.”