Nagy a tét

„Az elmúlt években Magyarország – kevés kivétellel – a nyugalom és a béke szigete lett Európában. Budapest is nagyváros, de itt nem kell még véletlenül sem azt mondania a főpolgármesternek, hogy hozzá kell szokni a terrortámadásokhoz. Nem vált élhetetlenné az ország, hanem éppen ellenkezőleg. Ebben nyolc év kemény munkája van a kormánynak és az embereknek. Ezt nem adták ingyen.

Munkaalapú társadalom megteremtését tűzte zászlajára a Fidesz–KDNP-szövetség 2010-ben, és mára majdhogynem elértük a teljes foglalkoztatottság szintjét. Tegnap az is kiderült, hogy gazdaságunk növekedése az uniós élmezőnyben van. Ez alapozta meg azt is, hogy a nyugdíjasok prémiumban részesülhettek. A bruttó hazai termék alakulása kapcsán lehet mutogatni Romániára, de ott a pénzügyi elemzők szerint nem tartható fent a növekedés jelenlegi mértéke, ott a gazdaság túlfűtöttségét jelzi a megugró infláció és a kétszeresére emelkedő folyó fizetési mérleg hiánya. Ez utóbbiakról szó sincs Magyarországon. A teljesítmény mögött nem áll sem kiárusítás, sem eladósítás.

Hazánkban ma még azzal is el lehet dicsekedni, hogy működik a politikai stabilitás. Nem buknak meg havonta a miniszterelnökök, nincsenek hónapokig húzódó koalíciós tárgyalások vagy előrehozott választások. Ez most így van. Ha a jelenleg kormányon lévők kapnak újra felhatalmazást a szavazóktól, akkor nem repednek meg az eresztékek, tovább lehet erősödni. Ha nyerne az ellenzék, akkor könnyen jöhet az a forgatókönyv, amelyet normális író soha nem írna meg.

Sok adok-kapok lesz még a kampányban, amely egyre inkább megtölti a politikai mezőt. A tét nagy, mert igen sok lett a vesztenivaló.

Ne hagyjuk!”