„Ameddig az ellenzéki közvélemény, pártok, civilek, aktivisták, véleményvezérek, értelmiség pontokban és nem folyamatokban képzeli el a politikát, egy-egy történésre koncentrál, majd ugrik a következőre, ameddig nem érti meg és nem veszi figyelembe a körülötte mozgó többi vonalat, és nem határozza meg a viszonyát rajta kívül álló folyamatokhoz, a magyar társadalom vonalaihoz, a globális politika, a globális tőke és a globális társadalom történéseihez, nem lesz változás.
Ha megnézzük egy ellenzéki párt vagy szervezet működését, leginkább egy-egy azonnali reakciót, akciót, jópofa felütést, kemény Facebook-posztot látunk. A magyar ellenzék figurái tüntetésről tüntetésre, sajtótájékoztatóról sajtótájékoztatóra, mondásról mondásra élnek. De ezek nem tudnak kiadni egy egész vonalat. Egy olyan gondolkodási és cselekvési folyamatot, amelyben az egyes pontok, cselekvések egymásra épülő, egymásnak erőt és erőforrást adó folyamatot adnak ki.”