Bizalom és bizalmatlanság

„Francis Fukuyama írja Bizalom című könyvében: a »sikeres gazdasági közösségeket minden társadalomban a bizalom fogja össze«. Miért ne lehetne társadalmak között is bizalom? Persze naivitás lenne »a határnélküli bizodalom édes álmában hortyog«-ni – mondja Széchenyi István. Nem mindenkivel könnyű szót érteni: zártabb, alacsonyabb bizalomszintű az úgynevezett családcentrikus társadalom, mint amilyen Olaszország vagy Kína. Erős spontán társas készségével magas bizalomszintű például Németország vagy Japán.

A bizalmat családtag is fölboríthatja. Ilyen konfliktusokra épülnek Shakespeare drámái, ezek is minták ahhoz, hogy »jó intuícióra van szükség«, amely »élménytapasztalatokból ered« – állítja Heller Ágnes. A bizalom erény – ám nem a vak bizalom. Hankiss Ágnes emlékeztet A bizalom anatómiája című könyvében: a Biblia is azzal indít, hogy az első emberpárnak, mérlegelve az információkat, nem kellett volna bíznia a kígyóban. De a csalódottság túllőtt a célon. Az alaptalan bizalom után kész a másik baj, az alaptalan bizalmatlanság. Bízva bízzunk, de azért tartsuk szárazon a puskaport? Át kell látni a szélhámosság-stratégiákat. Ha így születnek a gazdasági-politikai szerződések, optimális eséllyel tartják be azokat a felek.”