A Lukácsi-vitáról

Kardos Gábor a jelek szerint félreértett, így nem csoda, hogy a 888.hu-n írott publicisztikámat apokaliptikus vízióvá növesztette. A Lukácsi Katalin nem létezik kitételből arra a következtetésre jutni, hogy én nem akarom Lukácsi Katalin létezését, vagyis – fűzöm tovább a szerző gondolatmenetét – valamiféle gyilkosságot tervezek, egyrészt orbitális hazugság, másrészt a politikai rögeszmegyártás újabb jeles példája.

Olvassák már el újra a cikkemet! Ez írom: „Lukácsi Katalin ugyanis, közéleti értelemben véve: nem létezik. Nincs”.

Aki tud magyarul, megérti: szerintem Lukácsi Katalin közéleti értelemben nincs, nem létezik. Ha jobban tetszik: nem tényező. Nem számít. Hogyan mondjam, hogy biztosan megértsék? A cikk ominózus mondata erről szól, nem pedig arról, amit Kardos belemagyarázott. Készséggel elismerem, hogy a címadásból már kimaradt a közéleti kifejezés, de éppen ezért kéretik az egész cikket elolvasni.

Sem hülye, sem gyilkos nem vagyok. „Verbális fasiszta” sem. Nem akarom meggyilkolni Lukácsi Katalint. Huh, kimondtam.

Játszhatjuk persze, a köteles beszéd és a hordót a zsidónak (szónoknak) típusú nyelvi kirakósokat, ezeket a közéletünket megbénító szemantikai seggre pacsikat, csak éppen ezeknek semmi értelmük, azonkívül méltatlanok mindannyiunkhoz.