Ez a sorosfidesz-harc olyan, mintha vallásháború lenne és mindkét résztvevő attól rettegne, hogy a létét fenyegeti a másik.
A fideszesek azt gondolják hogy a liberálmigráns métely elpusztítja Európát, a sorososok pedig attól félnek, hogy a Fidesz-rezsim egyenként vadássza le őket, megszünteti a munkahelyeiket, szervezeteiket, kirúgatja őket, a végén pedig elűzik mindet az országból.
Nem tudom, hogy ezeknek a félelmeknek mennyi alapja van, de azt tudom (a szüleimtől), hogy van félelemre épülő társadalom és van bizalomra épülő társadalom. Az első boldogtalan, a második boldog.
Nem vagyok naiv, és fontosnak tartom, hogy elhárítsuk a veszélyt az életünkből; de szerintem ehhez az kell, hogy alapvetően bízzunk egymásban és közösen találjunk ki megoldásokat, és ne a sötétben bújkáló ellenséget lássuk mindenkiben.
De persze nem akarok beleszólni a nagyok dolgába, én a báránygerincsütéshez és a pelenkázáshoz értek, csak úgy sajnálom, amikor azt érzem, hogy emberek félnek. Pedig ez a létező világok egyik legjobbika – nincs itt se háború, se kommunizmus –, örülhetnénk neki.