Ha úgy gondolod, Kolozsváron nincs látnivaló, akkor használj GPS-t, hogy észrevedd, amikor Udvarhelyre megérkeztél.
„Most, hogy Bede Márton járt Kolozsváron, éppen itt az ideje, hogy Székelyudvarhelyre is eljusson. Összefoglaltuk röviden, mire számítson Bede Márton úr, ha véletlenül kisvárosunkba tévedne. Székelyudvarhelyi olvasóink ne olvassák, mert drága a Xanax.
Íme a 13 dolog, amit Bede Márton tanulhat:
1. Magyarországon olyan méretű város, mint Székelyudvarhely, sok van. Vagy tízet is megszámoltunk, de egyikre se nagyon emlékszünk, minthogy egyikük sem tartozik a székely anyaváros kategóriába, mint Udvarhely.
Azt tudni kell, hogy a szabad székelyek a történelem folyamán nem azzal foglalkoztak, hogy összehordják egy kupacba a tömérdek kincset, mint a magyar királyok és nemesek, így itt nincs baszott szép gödöllői kastély, és cserébe bazilikákat sem kell nézni.
Udvarhelyen, bárhonnan is jössz, a legnagyobb élmény az, hogy itt mindenki magyar, és ezen el lehet tátani a szád egy hétig is.
Bár Székelyudvarhelyen a kortárs építészet legizmosabb látványossága az egyes, kettes és hármas számú körforgalom, az itt lébecoló egy főre eső magyarországi művészek száma meghaladja a sokéves magyarországi átlagot.
A kulturális- és a sportélet sokkal fejlettebb, mint a legtöbb magyarországi megyei jogú városban. Többször láthatod itt Sárik Pétert meg Bodor Ádámot, mint Hajdúböszörményben, s a G. Caféban télen is Nyáry Krisztián. Kutatni, mászkálni, üldögélni és jól érezni magad itt is lehet.
2. Udvarhelyre bármikor jöhetsz, de pénteken éjjel van a nagy élet.
Katona Zoltán szerint sportkedvelőként február-márciusban érdemes jönni, ekkor vannak a legkiélezettebb meccsek. Ilyenkor akkora csatákat lehet látni a SÉTATÉR melletti sportcsarnokban, mint Magyarországon mondjuk egy Tatabánya-Szeged találkozón.
Májusban már ne gyere, mert akkorra kiesünk. A futsalra pedig pont most érdemes benézni, mert életre szóló élménnyel távozik az ember, ha elkap egy FK-Déva rangadót, amin hazai győzelem születik.
3. Udvarhelyről elkergetnek, ha azt mondod, hogy román földön van.
Létezik két alapszabály, amit érdemes észben tartani, ha magyarként magyarok közé, Erdély földjére lépsz: Erdélyben csak a románokra mondjuk, hogy román, minden más legfennebb romániai.
Romániában csak magyar dolgokra mondjuk, hogy nemzeti. Minden más legfennebb országos lehet. Erdélyben a legtöbb földrajzi és utcanévnek van magyar változata.
Székelyudvarhelyen a strada Kossuth például magyarul Kos út.
Székelyudvarhelyen alacsonyabb a románok aránya, mint Gyulán és román feliratot is szinte csak a közintézményeken lehet látni. Ha a bankkártyád beteszed a Transilvania, az OTP és a CEC bank automatáiba, megtalálod benne a magyar nyelvet, igaz, előfordult már, hogy németül válaszolt.
Mi inkább a románt választjuk, hogy ezzel is gyakoroljuk kicsit a nyelvet.
4. Udvarhelyen mindenről van szobor a Vándor Székelytől a Szekéren át a Vas Székelyig. S ez mind talpig pirosfehérződben. Szoborhelynek vagy Szoborheju Szekujeszknek is csúfolják a várost, pedig még egy rendes lovas szobra sincs.
A minden román város számára sorozatgyártott szopósok szobrát és Mihai Viteazul-t nem kell itt megnézned.
5. Ha úgy gondolod, Kolozsváron nincs látnivaló, akkor használj GPS-t, hogy észrevedd, amikor Udvarhelyre megérkeztél.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Mások csak beszélnek, mi cselekszünk.
