Tarlós István undorító demagógiájáról

1. felvonás: Tarlós feleségét megbüntetik szabálytalan kanyarodásért, kamerafelvétel alapján.

2. felvonás: Tarlós keményen az asztalra csap: megbízza a főv. önk. rendészeti igazgatóságot, derítsék már ki, mi az Isten folyik itten.

3. felvonás: Valamit mondanak neki, amit ő úgy interpretál, hogy csak a közterület-felügyelő személyes jelenlétében lehetne bünteni.

4. felvonás: Bús Balázs felveszi a kesztyűt, megkérdezi a saját közterület-felügyelete vezetőjét, és azt a tájékoztatást kapja, hogy ők mindenben a törvények szerint jártak el.

Deus ex machina: az ORFK levelet ír – na nem a kerületi önkormányzatoknak, Tarlósnak vagy a kerületi közterület-felügyeleteknek, hanem az Indexnek –, hogy a kerületi közterület-felügyeletek kameráival nem lehet az objektív felelősség alapján eljárni (amikor is mindegy, ki vezet, az üzembentartó fizet), csak a szabálysértési törvény szerint, ahhoz viszont meg kell állapítani, ki az elkövető.

Itt kap értelmet Tarlós enigmatikus megjegyzése, hogy a közterület-felügyelőnek ott kell lennie, bár ezt így egyetlen jogszabály nem tartalmazza. És itt ütött szöget a fejembe a dolog, hogy ugyan honnan tudja a rendőrség, hogy a kerületi kamerák nem jók.

5. felvonás: Bús Balázs tovább értetlenkedik, Tarlós közös felügyelet alá vonná az összes közterület-felügyeletet, teljes káosz. Kell-e fizetni, nem kell, visszajár, nem jár vissza...

Ami jogi tény: kamerával felvett kép alapján akkor lehet az objektív felelősség alapján eljárni, ha a készülék megfelel néhány feltételnek. A felvételt nem lehet utólag manipulálni, az adatrögzítőhöz nem lehet hozzáférni, és a felvételt 12 órán belül megküldik a rendőrségi rendszernek. Na innen tudja a rendőrség, hogy nem jók a kerületi rendszerek, mert nincsenek hozzájuk bekötve (már amelyik, mert tudtommal van olyan, amelyik igen).

Ami visszataszító a dologban, hogy Tarlós személyes indíttatásból kétségbe vonta a kerületi eljárások jóhiszeműségét és jogszerűségét, a szabálysértőket/szegőket áldozatnak állította be. Arra bíztatta őket, hogy ne fizessenek. A fővárosi közterület-felügyelet és a rendőrség nem képes megakadályozni az igen nagy számú szabálysértést, a kerületek ezért kényszerültek – bár nem feladatuk – létrehozni a saját közterület-felügyeleteiket.

Ezt Tarlós „pénzbehajtásnak” állította be, igen undorító és demagóg módon. Gondoskodjon szabályszerű fővárosi kamerák kihelyezéséről a kritikus helyeken, és nem lesz több probléma! Szerintem – bár nagy valószínűséggel tény, hogy nem lehetett volna a kamerafelvételek alapján az objektív felelősséget érvényesíteni –, azzal, hogy kifizették a büntetést, a szabályszegők elismerték a szabályszegés tényét. Ezen már nem kellene változtatni, és nem kellene pereskedésre bíztatni őket. A bírság nagysága meg szabadon vitatható. Most ezért ennyi, mert a korábbiaknak nem volt elrettentő ereje. És olyan még soha nem volt, hogy egy megbírságolt kevesellte volna a bírságot.