Sok probléma van az egyetemi rendszerünkkel

„A Bologna nem erről szól? Az alapképzés után a mesterképzés a szakosodás, az elmélyülés.

Ezt a Bolognával is meg kellett volna oldani, de sok esetben épp az ellenkezője történt. Mindenki imádja a saját tárgyát, és azt képzeli, ha szegény gyerek nem tanul Fourier-analízist, akkor veszít. Irreális, hogy három évbe sűrítjük azt, amit korábban öt évig tanítottunk. A Bologna emiatt visszafelé sült el.  

Ez korrigálható, vagy ön szerint is vissza kéne alakítani a felsőoktatást?

Néhány területen elképzelhetőnek tartanám a Bologna megszüntetését, máshol lehetővé tenném, hogy egy egyéves alapképzés során egy szélesebb választékból választhassanak a fiatalok. A legtöbb 18 éves nem tudja, mi akar lenni.

A sikeresebb országokban kifejezetten ösztönzik, hogy minél később válasszon pályát a fiatal.

Igen, az a cél, hogy minél több mindennel ismerkedjen meg. Minden diplomát szerző embernek kellene például jogi, közgazdasági, statisztikai alapismeretekkel rendelkeznie, mert nem tudja értelmezni az újsághíreket, a gazdaságról szóló információkat. Mindezeket nem lehet be­legyömöszölni a középiskolába. A tudományok fejlődnek. A genetika az én iskoláskoromban nem is létezett. De ma hogy várjuk el, hogy a társadalomban megalapozott vélemény alakuljon ki arról, kell-e génmódosítás vagy milyen módon kellene korlátozni, ha kell korlátozni. Tíz év alatt gyökeresen megváltozik a világ helyzete és az is, ahogy a géneket módosítják. Ugyanilyen fontos tananyagok vannak például a kémiában vagy a társadalomtudományokban.

(…)

Néhány hónapja derült ki, hogy a világ 500 legjobb egyetemét rangsoroló sanghaji listán nem szerepel magyar intézmény. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem korábban rajta volt a listán.

A sanghaji listát is úgy értékelem, mint a PISA-felmérést. Vannak a felsőoktatás mérésére más paraméterek is, de a romló tendencia miatt a sanghaji rangsorra is oda kell figyelni. Sok probléma van az egyetemi rendszerünkkel, hogy a legnyilvánvalóbbat mondjam: jelenleg a cseh egyetemi tanári fizetés duplája a magyarnak, pedig egy hasonló helyzetben lévő országról van szó. Emiatt az egyetemekről nagy az elvándorlás külföldre is, kutatóintézetekbe is. Az egyetemek vonzerejét növelni kellene.

Az egyetemi oktatók bérének emelésére 47 milliárd forint kerül be a felsőoktatás költségvetésébe. Ilyenkor persze nehéz nem arra gondolni, hogy ez az összeg fele annak, mint amennyibe az úszó-világbajnokság eddig került.

Biztos, hogy stabilizáló hatása lenne annak, ha jobban emelkednének a bérek. De van más gond is. Az egész egyetemi hálózat létrejötte nagyon ellentmondásos a számos, szerintem hibás döntés miatt. Ha bármelyik vezető egyetemet megnézzük, mondjuk az ELTE-t, akkor a tudomány mellett vannak olyan karai, amelyek nem tudományos karok. Ezek a saját műfajukban nagyon kiválóak, de nem egy tudományegyetemhez tartoznak. Ez állandó feszültségforrás, például az előléptetés, az értékelés terén. Magyarországon túlságosan elment a tudományfinanszírozás a pályázati alapú finanszírozás irányába.”