Nemcsak hivatásos gyűlölködők, hanem ismert közéleti személyiségek is beszálltak a vitába, külhoni magyar támogatási tételeket helyezve szembe magyarországi iskolagondokkal.
„A határon túli magyarságról szervezett kerekasztal beszélgetést a Momentum Mozgalom. Az esemény téma lett a közösségi médiában is, s újfent megmutatta az Orbán-kormány nemzetpolitikájának eredményét. (...)
Az esemény után pedig már az jött elő, hogy bezzeg »ezek« mennyi pénzt kapnak, miközben magyarországi iskolák rohadnak a pénztelenségtől. És nemcsak hivatásos gyűlölködők, hanem ismert közéleti személyiségek is beszálltak ilyen felhanggal a vitába, külhoni magyar támogatási tételeket helyezve szembe magyarországi iskolagondokkal.
Akik ilyeneket posztolnak, pontosan tudják, elenyésző költségvetési tételről van szó, s nem ennek tudhatók be a hazai intézmények anyagi gondjai, annak ellenére, hogy 2010 óta a külhoni támogatási keret a hatszorosára emelkedett. (...)
Azt viszont talán nem tudják, hogy Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyar kultúra és oktatás támogatása, hogy a hazai román, szlovák stb. kisebbségi intézmények is kapnak anyaországaiktól anyagi támogatást.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Pedig a Tisza Párt elnöke mindig mindenről posztol, ha kell, ha nem.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
Legalább attól kezdve jobban odafigyelne mindenki, miket beszélget a másikkal, mert hátha nem csak az országgyűlési naplóban látná viszont a szavait.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
