Alkotásaik eleinte csak firkálgatásnak tűnhetnek, az idő múlásával azonban szép képekké nőhetik ki magukat. Óvatosan bánjunk a bírálattal, mert könnyen elbátortalaníthatjuk gyermekünket. Sokkal fontosabb az örömszerzés, amit a rajzolgatásban talál, mint eredményeinek bírálata. Lehetőségeinkhez mérten támogassuk kreativitását a rajzoláshoz, alkotáshoz szükséges különféle eszközök ajánlásával. Játékos formában, vízfestékkel festve vidám alkotásokat hozhatunk létre anélkül, hogy a lakás utána „használhatatlanná” válna.
Már 1,5 – 2 éves kortól szívesen festenek az ujjukkal is. Használjuk ki bátran a háztartásban fellelhető alapanyagokat: a pultra, vagy az asztalra kiborított liszt például kiváló lehetőséget ad különféle formák megrajzolásához, ráadásul a liszt újra és újra felhasználható az újabb produktumokhoz. A későbbiekben felhasználhatjuk a betűkkel, számokkal való ismerkedésre is – minimális költségráfordítással.
A gyermekpszichológusok számára a gyermekrajzok komoly tanulmányt jelentenek, mert a beszéddel egyenlő értékű kifejezőeszközt ismertek fel benne. A rajzolást akkor is sikeresen alkalmazható, ha a gyermek az esetlegesen átélt trauma miatt szóban egyáltalán nem tudja elmesélni a vele történteket.
Ha mi, szülők, a gyermeki rajzokban művészi alkotást látunk, akkor mi is sok mindent megérthetünk a gyermek érzéseiből a rajzai által. Kérjük meg gyermekünket, hogy mondja el, mit ábrázol a rajza, vagy hogy az egyes dolgokat miért éppen azzal a színnel rajzolta. A rajzok témája, illetve a használt színek által sok hasznos információt kaphatunk gyermekünk aktuális lelkivilágáról.