„Október 3-án ezért az első vízválasztó az lesz, hogy mekkora volt a részvétel. Érvényes és eredményes magyar népszavazás, valamint az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bevándorlás-ellenes elnökjelöltjének a győzelme alapjában forgatná fel az EU migrációs politikáját.
Ez a brexittel és a közelmúlt német tartományi választásaival egyetemben azt mutatná, hogy a közvélemény-kutatási adatok valósak, a közép-európaiak több mint kétharmada, illetve a nyugat-európaiak több mint fele valóban ellenzi idegen kultúrájú emberek nagy tömegeinek Európába telepítését.
Amennyiben a magyar népszavazáson nem jelenne meg legalább 4,2 millió választó, ám a NEM-szavazatok 75-85 százalékkal győznek, úgy a hazai közvélemény hiteles lenyomatát kapnánk, ami így is jó tárgyalási alapot biztosít Orbán Viktornak Brüsszelben.
Emlékezzünk 2012-re, amikor az első Békemenet 400 ezres tömege azt üzente a világnak, hogy amennyiben kívülről sikerülne is megdönteni a polgári kormányt, akkor egy új választáson is a Fidesz-KDNP kapna többséget. Így is lett.
A balliberális ellenzék az eredménytelen népszavazás tényén lovagolna, a közjogi szempontok részleteit boncolgatnák. A legkülönbözőbb okokból távolmaradókat egytől-egyig »saját« szavazójuknak számolnák, és az önámítás más minősített eseteit is elkövetnék. Ez a pótcselekvés legkésőbb akkor válna értelmetlenné, ha Ausztriában az FPÖ jelöltje győz, és a világsajtó másnap már a »populisták« győzelméről cikkezne.”